Így költött el sikertelenül ezermilliárdokat az Orbán-kormány az ország újraiparosítására
Tíz éve hirdette meg az Orbán-kormány az újraiparosítási programját, a helyzet azóta csak rosszabb lett – elemezte a GKI.
Sok éve bevett közhely, hogy a magyar gazdaság egy összeszerelő üzem: olyan külföldi befektetésekre támaszkodik, amelyek hagyományosan az ipari szektorból jöttek. A sokáig látványos növekedést hozó modellnek azonban az elmúlt években egyre inkább látszottak a hátulütői – különösen az elmúlt időszakban, amikor a beruházások visszaesése mellett a gazdaság kibocsátása is legfeljebb a pangásra volt elég a Fidesz-kormány által sokat emlegetett repülőrajt helyett.
A magyar gazdaság, miután évek óta épp csak egy hajszállal a nulla fölötti növekedést tudott kikínlódni magából, 2026 első negyedévében 1,7 százalékos többletet produkált – derült ki a csütörtökön közzé tett friss adatból. Tíz évvel az Irinyi-terv névre keresztelt iparosítási stratégia meghirdetése után a napokban a GKI számolta ki az elmúlt évek politikájának eredményességét. Az elemzők azt állapították meg, hogy hiába ölt az Orbán-kormány 1750 milliárd forintot arra, hogy a feldolgozóipar súlya a GDP-n belül a 2015-ös 23,5 százalékról 2020-ra 30 százalékra emelkedjen, ez az arány 18 százalékra esett vissza.
Az új kormány így súlyos örökséget hordoz, különösen, hogy a fő ipari beruházók egyikének számító német autóipar komoly nehézségekkel küzd. A Volkswagen nemrég jelentett be százezer fős leépítést, az Európai Bizottság iparpolitikáért felelős tagja, Stéphane Séjourné pedig az Európai Parlamentben kongatta meg a vészharangot. A politikus egyenesen arról beszélt: életveszélyes helyzetbe került a szektor, a teljes beszállítói lánccal együtt.
Bár a kínai autógyártás nem küzd ilyen problémákkal, a Magyarországon működő távol-keleti akkumulátorgyártók teljesítménye sem hozza azt a szintet, amit a Fidesz korábban remélt.
Mindezt úgy, hogy az akkugyártás folyamatos környezeti problémákat generál, amihez a mostani aszályos időkben a vízhiány is hozzáadódik.
Egy félmilliós városéval vetekszik a hazai akkugyárak vízfogyasztása
Az akkumulátorstratégiában nincs országos terv a vízfogyasztásra, de azt sem tudni több üzem esetében, hogy mennyi vízre van szükségük.
A hazai gazdaságban kevés a tartalék – foglalta össze a jelenlegi helyzetet a HVG kérdésére Bod Péter Ákos. A korábbi jegybankelnök felhívta a figyelmet arra is: a belső piac sem hozza az elvárt szintet, és az állami beruházások előző ciklusban jellemző leállása sem segítette a gazdaságot.
Bod Péter Ákos azonban azt is kiemelte: az előző kormányzati ciklus idején az innováció, a váltás sem került fókuszba. Sőt, épphogy az volt a vezérfonal, hogy „ne villogj”, vagyis az elvárt irány követését jobban honorálta a rendszer.
