Évek óta épp csak egy hajszállal a nulla fölötti növekedést tudott kikínlódni magából a magyar gazdaság, vagyis igencsak rossz előzmények után várhattuk a Központi Statisztikai Hivatal első adatát arról, 2026-ot sikerült-e egy kicsit jobban indítani. És a válasz egyértelmű igen: a KSH most tette közzé az első negyedévről szóló GDP-statisztikáját, ez alapján 1,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság 2025 január–márciusához viszonyítva.
Egy negyedév alatt, 2025 utolsó három hónapjához viszonyítva 0,8 százalékos volt a növekedés. Ez alapesetben nem számítana feltűnően magasnak, de azok után, amin túl vagyunk, jó: egész éves adat 2022 harmadik, három havi pedig 2023 harmadik negyedéve óta nem volt ennyire magas.
Ez egyben azt is jelenti, hogy 2026 január–márciusában, az utolsó olyan negyedévben, amelynek az egészében az Orbán-kormány volt hatalmon, a GDP 0,2 százalékkal magasabb volt, mint abban az időben – 2022 második negyedévében –, amikor a legutóbbi parlamenti választást tartották és a most távozó kormány megalakult. Amikor a HVG először megírta, hogy 2025 végéig nem értük még el a 2022. április–júniusi szintet, akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium kamuváddal támadt vissza. Az akkori állításaink természetesen igazak maradtak, de így már azzal legalább elbüszkélkedhetnek Nagy Mártonék, hogy a kormányzásuk végére egy hajszállal magasabb lett a GDP, mint amikor elkezdődött az utolsó ciklusuk.
Az Orbán-kormány öt éven át ígérte azt, hogy jövőre már végre tényleg jobb lesz, de öt éve nem tudta eltalálni a legfontosabb gazdasági mutatókat az előrejelzéseiben. Ez pedig azért is nagy baj, mert amennyire gyenge a kiinduló helyzet, abból csak nehezebb bármi növekedést is összehozni. Nagyon látványos példája volt ennek, ami napra pontosan három hónapja történt: amikor január 30-án nyilvánossá tette a KSH a 2025-ös növekedés számait, azok annyira rosszak lettek, hogy több elemző elkezdte lerontani a 2026-os előrejelzéseit is. A költségvetésben 4,1 százalékos növekedést ígért a kormány, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még az új év kezdete előtt 3,1-et ígért, a piaci elemzők viszont 2 százalék körüli, többen az alatti növekedést mondtak. Logikus volna pedig arra gondolni, hogy a gyengébb bázishoz képest könnyebb lesz növekedni, csakhogy a tavalyi negyedik negyedév annyira rosszul sikerült, hogy az áthúzódó hatásokkal alig dobhatja meg 2026-ot.
https://hvg.hu/360/20241030_egy-masik-kozgazdasag-gdp-novekedes-gazdasag
Ráadásul amikor az elemzők közzétették ezeket a pesszimista előrejelzéseiket, még nem is lehetett tudni, hogy az Egyesült Államok és Izrael február végén megtámadja Iránt, a perzsa állam pedig válaszul lezárja a Hormuzi-szorost, és jókora energiaválság jön. Így aztán amikor már márciusban a Magyar Nemzeti Bank elkészítette az Inflációs jelentését, abban az addigi 2,4 százalékosról 1,7 százalékosra rontotta le az előrejelzést.
A mostani adat részleteiről egyelőre annyit közölt a KSH, hogy a GDP-t legnagyobb mértékben a szolgáltatások húzták, azon belül is főképp a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység. Hosszú idő után újra az ipar is pozitívan befolyásolta a GDP-t.
A többi KSH-adatból viszont már lehetett arra következtetni, mi történt kicsit részletesebben az év elején.
A kiskereskedelmi forgalom januárban 3,5 februárban pedig 3,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál (márciusi adat még nem érkezett be). Ez legalább biztató volt – az elmúlt nagyjából másfél évben a lakossági fogyasztás nagyjából az egyetlen olyan része a magyar gazdaságnak, amely folyamatosan, hónapról hónapra elfogadható számokat hoz. Nem véletlen, hogy az elemzők, az MNB és a távozó kormány is ettől várja azt, hogy a növekedés legstabilabb alapját adja. Erre tehet rá egy lapáttal a választás előtti osztogatás, a szokásosnál több pénz van az embereknél, amiből lehet pörgetni a gazdaságot.
Az ipar viszont az év elején ha nem is tragikusan teljesített, de azért nem volt túl erős, hiába volt januárban 1,5 százalékos növekedés, ezt februárban egy 1,8 százalékos visszaesés követte – a friss GDP-adatból lehet arra következtetni, hogy utána a március jó lehetett. Az építőipar pedig januárban 11,4, februárban 0,4 százalékkal esett – itt még nem az otthon startos programok hatása látszik, hanem leginkább az, hogy ebben a kampányidőszakban a szokásosnál kevesebb állami megrendelésre volt keret.
A jegybank szakértői arra számítanak, hogy 2026-ban a lakossági fogyasztás húzhatja valamennyire a gazdaságot, emellett az első félévben még csak a szolgáltató szektor mutathat valami lendületet. Az iparról az előrejelzések azt mondták, hogy visszafogott maradhat, minimum addig, amíg az év végén a nagyobb járműipari beruházások nem indulnak be, a beruházásokat pedig csak a lakossági projektek fogják húzni, élükön az Otthon Start Program miatti építkezésekkel, a cégek viszont még idén sem merik elkezdeni költeni a pénzüket.
Márpedig az elmúlt egy-másfél évben épp azért volt nulla közeli a növekedés, mert a céges beruházások óriásit zuhantak. A szabadesésnek valószínűleg már vége van, de ez csak azt jelenti, hogy a 2022. közepinek nem a 75,47 százalékán állnak a beruházások, hanem 75,7-en, és valami minimális növekedés legalább a tavalyihoz képest lehet.
