A demokrácia ünnepének szokás nevezni a választásokat, ám a Kreml gondoskodik arról, hogy a szeptember 18–20 közötti, háromnapos oroszországi parlamenti megméretés révén még véletlenül se juthassanak be valódi ellenzékiek a 450 fős alsóházba, az állami dumába. A lakosság jelentős része elektronikus úton fog ugyanis szavazni – Moszkvában, Szentpéterváron és a többi nagyvárosban csak az voksolhat papíron, aki ezt külön kérelmezi –, s a választás folyamatát figyelemmel követő szakértők azt hangsúlyozzák, hogy hiányzik a voksolás tisztaságát szavatoló legfontosabb elem, a szavazás független ellenőrzése.
Moszkvában például a városi tanács egyik végrehajtó szervezetének tagjai – azaz a választás kimenetelében érdekelt hivatalnokok – feladata a kontroll, a különben sem független választási bizottságok egyedüli feladata, hogy látatlanban jóváhagyják az eredményeket.
A résztvevők is alaposan meg vannak szűrve. Az Ukrajna elleni, ötödik éve tartó háborút nem támogató pártok közül egyedül a Jabloko nevű liberális párt kapott engedélyt az indulásra, ám egyértelmű, hogy a tömörülésnek nincs esélye komoly támogatottságra. Nem azért, mert nincsenek sokan, akik ellenzik az agressziót, a Jabloko vélhetően azért nem szerepel majd jól, mert hatalmas nyomás nehezedik rá. A valóban ismert politikusokat nem engedték indulni, a médiumokban hónapok óta tart az „árulók” lejáratását célzó propagandakampány. Szentpéterváron – ahol helyhatósági választást is tartanak – az egész Jabloko-listát törölték, mert a pártot képviselő közjegyző elkövetett egy – egyébként később kijavított – adminisztrációs hibát.
A 2026-os parlamenti választásokat hirdető plakát egy moszkvai metróban
AFP / Igor Ivanko
