A hét megtört ellenzékije: Joshua Wong
Külföldiek ügynökeként működött – mondta szerdán egy hongkongi bíróságon a 29 éves Joshua Wong, a fiatal ellenzéki generáció egyik legismertebb aktivistája. A 2020-ban életbe léptetett nemzetbiztonsági törvény alapján ezért életfogytig tartó börtönt kaphat. A jogszabályt Peking azt követően erőltette rá Hongkongra, hogy ott 2019-ben az egyetemisták demokráciát követelő tüntetéseket tartottak. Hongkong 1997-ben került vissza Peking fennhatósága alá. Akkor még Kína vállalta, hogy ötven évig fenntartja az egy állam, két rendszer elvet, ezzel garantálva az alaptörvényben rögzített szabadságjogokat (beleértve a gyülekezéshez és a pártalapításhoz való jogot is).
Féltávnál viszont megelégelte a tüntetéseket, és az egyszemélyi hatalmat kiépített Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő 2020-tól kezdve teljesen felszámolta Hongkong autonómiáját. Az ellenzéki pártokat betiltották vagy ellehetetlenítették, az aktivisták pedig külföldre menekültek. Aki maradt, azt bebörtönözték. Wong vallomása finoman sem biztos, hogy teljesen önkéntes volt, hiszen már a 2024-ben rá kiszabott 4 év, 8 hónapos büntetését töltötte, amiből jövő év tavaszán szabadulhatott volna feltételesen. Ha elítélik, hosszú időre rács mögött marad, Peking pedig példát statuál és rá sem hederít a nemzetközi emberjogi szervezetek vagy külföldi kormányok tiltakozására.
Wong 1996 októberében született, kevesebb mint egy évvel azelőtt, hogy a brit koronagyarmat 1997. július 1-jével visszakerült Peking fennhatósága alá. A szülei hívő lutheránusok voltak, ezért kapta a bibliai Józsua (Joshua) nevet. Az apja multinacionális cégeknél dolgozott számítástechnikusként, az anyja háztartásbeli, s mindketten sok energiát fordítottak egyetlen fiuk nevelésére. Wong nagy tisztelettel beszélt a szüleiről, de melegellenes aktivista apjával nem értett egyet.
A diszlexiáját nagy erőfeszítéssel levetkőző, keresztény általános és középiskolába járó fiú még alig múlt 13 éves, amikor először tiltakozott, akkor a Hongkongot a népi Kínával összekötő szuperexpressz ellen. Nevet azzal szerzett magának, amikor 2011-ben többedmagával megalapította a Scholarism nevű diákszervezetet. Azt kifogásolták, hogy Peking utasítására be akarják venni a tantervbe a hazafias oktatást, ami egyebek mellett a Kínai Kommunista Párt vezető szerepét sulykolta volna a gyerekek fejébe. A diákok eleinte röplapoztak a metrómegállókban, de 2012-ben már 120 ezer embert vittek az utcára, amivel meghátrálásra késztették a helyi kormányzatot.
A törékeny alkatú, szemüveges Wong még nem volt 18 éves, amikor világhírűvé vált a 2014-ben indult úgynevezett esernyős mozgalom legismertebb arcaként. Az esernyőt rendőrségi könnygáz, paprikaspray és vízágyú ellen használó hongkongiak az általános választójogért tüntettek (közelebbről azért, hogy a város kormányzójáról a lakosság döntsön, ne Peking). Wong az esernyős mozgalom miatt került először börtönbe: akkor a kínai, illetve a Peking-barát hongkongi sajtó azzal vádolta, hogy az amerikaiak zsoldjában végez felforgató tevékenységet.
Wong 2014-ben felkerült a Time címlapjára. A róla készült 2017-es dokumentumfilm – aminek a címét (Tizenéves a szuperhatalom ellen, Teenager vs. Superpower) hollywoodias túlzásnak tartotta – díjat nyert a Sundance Filmfesztiválon. A társaival együtt Demosisto néven ellenzéki pártot alapított, amit a nemzetbiztonsági törvény életbe lépésével rögtön feloszlattak. A közösségi médiában a Bibliából és a Csillagok háborúja mitológiájából származó idézeteket is használó Wong hangsúlyozza, hogy nem egyedül Hongkong függetlenségét szorgalmazza, hanem a demokrácia kiterjesztését.
Joshua Wong 2019-ben sajtótájékozatót tart
Anthony Wallace / AFP
https://youtu.be/RfKzeji6gMg?si=TgPBGfUt5nBpfmrH
