Peking megüzente: Hongkong az övé, és nem érdekli mások véleménye
Szóban és tettben is megerősítette Peking, hogy a magáénak tekinti Hongkongot, amelynek sorsába kívülről nem tűr beleszólást, a belső ellenzéket pedig a vártnál is drasztikusabb nemzetbiztonsági törvénnyel kényszeríti megadásra.
A hongkongi könyvtárakban elkezdték levenni a polcról azokat a könyveket, amelyek felforgatónak számíthatnak Peking olvasatában. A Kína értelmezésében hazaárulásnak minősülő bejegyzéseiket visszamenőleg is törlik a Twitterről, a Telegram üzenetküldő alkalmazásból és általában a közösségi médiából a város lakosai,
a szókimondóbb újságírók pedig a régi cikkeik eltüntetésére kérik a kiadóikat.
Az ellenzék fiatal generációjának legismertebb alakja, Joshua Wong két alapító társával együtt kilépett a Demosisto ellenzéki szervezetből, amely feloszlatta magát – csupán néhány órával azt követően, hogy Pekingben elfogadták és kihirdették a Hongkongra hozott nemzetbiztonsági törvényt.
A pekingi parlament állandó bizottsága – amely az éves ülésszakok között a törvényhozói szerepet betölti – egyhangúlag és cinikus időzítéssel szavazott a jogszabályról. Az ugyanis június 30-án, röviddel éjfél előtt került nyilvánosságra, és lépett rögtön életbe. Július 1-je pedig három tekintetben is fontos dátum. 1921-ben ezen a napon alakult Sanghajban, a francia koncesszió területén a Kínai Kommunista Párt (KKP). 1997. július 1-jén került vissza Peking fennhatósága alá Hongkong, és tavaly a 22. évfordulón a demokráciát követelő tüntetők betörtek a helyi törvényhozás (Legco) épületébe.