Szingapúr, Kína (illetve annak csak a kiemelt gazdasági övezetei, nagyvárosi régiói), Tajvan, Japán, Korea – továbbra is a távol-keleti országok vezetik a PISA-rangsorokat (PISA: Programme for International Student Assessment, azaz nemzetközi tanulói teljesítménymérés – a szerk.) csakúgy, mint a korábbi vizsgálatoknál. Az európai országok közül elsősorban Észtország büszkélkedhet jó eredményekkel, de nincs oka panaszra például Írországnak és Lengyelországnak sem.
A magyar diákok teljesítménye az OECD országok (vagyis a fejlett ipari országok) átlagához közelít.
A romlás, mint siker
Három évvel korábban az akkori kormány azt próbálta saját teljesítményének bemutatni, hogy a magyar diákok a korábbi évektől eltérően – amikor rendre az alsó harmadban voltak a listán matekból és szövegértésből is –, végre elérték az OECD-átlagot. Ez önmagában igaz volt, de sikernek egyáltalán nem volt nevezhető. Az történt ugyanis, hogy ugyan az addigi mérések közül a legrosszabb teljesítményt írták a magyar diákok, de a korábbi élmezőnyben még nagyobb visszaesés következett be. Azaz hozzánk romlottak az addig az olyan listavezető országok, mint például Finnország vagy Dánia.
https://hvg.hu/elet/20231205_PISA_2023_melyponton_a_magyar_matematika_es_olvasasi_teljesitmenyek
A legfrissebb PISA-adatokat kedd délelőtt mutatta be az OECD. A teszteket 2000 óta három évente írja meg egyre több ország egyre több diákja, legutóbb 2025-ban 91 ország 760 ezer 15 éves tanulója, közte 6400 magyar. A PISA három kompetenciaterületen mér: matematika, szövegértés és természettudomány.
Globális válság, további romlás
A legfőbb tanulság a friss eredményekből az, hogy globális válságban van az oktatás – emelte ki Lannert Judit az eredmények ismertetésekor. Mind a matematika, mind a szövegértés, mind a természettudomány területen minden idők legrosszabb átlageredményét produkálták a 15 évesek nemzetközi szinten is, és a magyar diákok is.
