PISA-felmérés: még soha nem volt ilyen rossz a magyar diákok teljesítménye matematikából

Kedden közzétette az OECD a háromévente végzett nemzetközi tanulói teljesítménymérés, a PISA eredményeit. A tesztet tavaly írták meg a 15 éves diákok. A legtöbb területen további romlást mutatnak a magyar eredmények, a már eddig sem fényes teljesítményhez képest is. Sovány vigasz: az OECD-átlagban is jelentős a visszaesés.

A legaggasztóbbak a matematikai eredményeink. Míg 2018-ban még 481 pontot értek el a diákok, az eddigi mélypont pedig 2012-ben és 2015-ben 477 pont volt, tavaly mindössze 473 pontot értek el. (A 2000-es években még az átlaghoz közeli, 490 fölötti volt az ország teljesítménye.) Az OECD átlaga matematikából 472 pontra esett, így a magyar diákok eredménye egy ponttal ezt most meghaladja.

Az olvasás-szövegértés területe sem ad okot az örömre enyhén szólva sem, itt is visszaesett a magyar diákok pontszáma, az előző, 2018-as mérésen még 476-ot, most mindössze 473 pontot értünk el. Ennél rosszabb csak 2012-ben volt, akkor 470 ponttal állítottuk be a negatív csúcsot. Az OECD-átlag olvasásából 476 pont.

A természettudományokban ugyanakkor van némi javulás: 2015-ben 477, 2018-ban 481, 2022-ben 486 pontot értünk el, ez szintén egy ponttal magasabb, mint az OECD-átlag.

2012-hez képest nem változott jelentősen matematikából az alapszint (2. szint) alatti pontszámot elérő tanulók aránya, viszont hat százalékponttal nőtt ugyanez az olvasásban, négy százalékkal a természettudományban. A legjobban teljesítő tanulók aránya viszont csökkent.

Az talán némi óvatos bizakodásra adhat okot, hogy a magyar tanulók nagyobb hányada érte el egy minimális készségszintet mindhárom tantárgyból, mint az OECD-átlag.

 

Matekból a diákok közel 30%-a elvérzett

Magyarországon a tanulók 71%-a szerzett legalább 2. szintű matematikai jártasságot (OECD-átlag: 69%). Ez azt jelenti, hogy ezek a tanulók akár közvetlen utasítások nélkül is képesek értelmezni és felismerni, hogyan lehet egy egyszerű szituációt matematikailag ábrázolni (pl. összehasonlítani a teljes távolságot két alternatív útvonalon, vagy átváltani az árakat egy másik pénznemre). Szingapúrban, Makaón, Japánban, Hongkongban, Tajvanon és Észtországban a diákoknak viszont több mint 85%-a teljesített ezen vagy magasabb szinten.

A legmagasabb teljesítményszintű csoportba (5. vagy 6. szint) a magyar tanulók mintegy 8%-a került. Ugyanez Szingapúrban 41, Tajvanon 32, Makaón 29, Hongkongban 27, Japánban és Koreában 23 százalék. Ezen a szinten a tanulók képesek bonyolult helyzeteket matematikailag modellezni, és megfelelő problémamegoldási stratégiákat kiválasztani, összehasonlítani és értékelni ezek kezelésére. A PISA 2022-ben részt vevő 81 országból mindössze 16-ban érte el a tanulók több mint 10 százaléka az 5. vagy 6. szintű jártasságot.

Ha a régió országaihoz hasonlítjuk a magyar teljesítményeket, azt mondhatjuk, hogy a középmezőnyben végeztünk. A lengyelek, csehek és osztrákok egyértelműen jobban teljesítettek a magyar tanulóknál, a szövegértést leszámítva a szlovénok is, de összességében jobban teljesítettünk a horvátoknál, szlovákoknál, ukránoknál és a románoknál is.

 

Hogy olvasnak a magyar diákok?

A magyarországi diákok mintegy 74 százaléka 2. vagy magasabb szintet ért el az olvasás terén (ez megegyezik az OECD-átlaggal). Ezek a tanulók meg tudják határozni legalább egy közepes terjedelmű szövegben a fő gondolatot, találnak benne információkat, és reflektálnak a szövegek tartalmára. Ugyanakkor a maradék 26 százalékot nevezhetjük funkcionális analfabétának, akik nem képesek megfelelően értelmezni a szövegeket, így nagyon nehéz dolguk lesz a munkaerőpiacon.

A BM sikerjelentése

„OECD-átlag feletti eredményt értek el a magyar diákok a PISA mérésen" - címmel adott ki közleményt a Belügyminisztérium. Mint cikkünkben is olvasható, matematikából és természettudományból az OECD-áltlag nagymértékű romlása miatt valóban egy ponttal magasabb lett az átlag, miközben olvasásból 3 ponttal alacsonyabb. Az eredmények azonban nem adnak okot a sikerjelentésre. Régiós összehasonlításban különösen nem.

Azon 15 éves diákok aránya, akik elérték az olvasásban legalább 2-es szintet, a Szingapúrban 89 százalék, Kambodzsában viszont mindössze 8 százalék.

Olvasás-szövegértésben a magyar 15 évesek 5 százaléka ért el 5. vagy magasabb szintű olvasási szintet (az OECD átlag: 7%). Ezek a tanulók képesek megérteni a hosszú szövegeket, kezelni az elvont vagy ellentétes fogalmakat, és különbséget tenni a tény és a vélemény között a tartalomra vagy a forrásra vonatkozó implicit jelzések alapján.

Természettudományokban picivel az átlag felett

Magyarországon a diákok mintegy 77%-a érte el a 2. vagy magasabb szintet a természettudományos teszten (ez egy ponttal magasabb, mint az OECD-átlag). Ezek a hallgatók legalább felismerik az ismert tudományos jelenségek helyes magyarázatát, és az ismeretek segítségével egyszerű esetekben megállapíthatják, hogy a kapott adatok alapján egy következtetés érvényes-e.

Tanulóink 6 százaléka volt a legjobban teljesítő e területen (OECD-átlag: 7 százalék), ami azt jelenti, hogy 5. vagy 6. szintet ért el. Ezek a tanulók kreatívan és önállóan alkalmazhatják a tudományról szerzett ismereteiket a legkülönfélébb helyzetekben, beleértve az ismeretlen helyzeteket is.

 

A magyar GDP-n is meglátszana a PISA-javulás

A felmérés újra rámutatott a magyar oktatási rendszer legaggasztóbb, sok évtizede fennálló problémájára, arra, hogy a társadalmi különbségeket nem tudja csökkenteni, az eltérő családi hátterű gyerekek teljesítménye között óriási a szakadék. A leghátrányosabb helyzetű gyerekek a mostani eredményekben 121 ponttal értek el kevesebbet a legjobb helyzetű diákoknál, ami nemzetközi viszonylatban is nagyon rossznak számít. Az OECD-átlag 93 pont volt.

OH: Magyarország javított

"Az OECD országok átlageredménye visszaesett, Magyarországon sikerült megtartani, sőt valamelyest javítani az eredményeken" - mondta az MTI szerint Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke. Ez a három területből kettőre tényszerűen nem igaz, hiszen matematikából 481 helyett 473, olvasásból 476 helyett 473 pontot értünk el. Természettudományban 481-ről 486-ra erősödtünk.

„25 pontos (azaz negyedszórásnyi) átlagos javulás a PISA-eredményekben Magyarországon 1000 milliárd euró többletet eredményezne az évszázad végéig, vagyis nagyjából fél százalékot tenne hozzá a gazdasági növekedéshez. Érdemes tehát az oktatás fejlesztésébe invesztálni, mert az rendkívüli megtérülést eredményez, új pályára állíthatja a gazdasági fejlődést” – idézett 2020-ban lapunknak Csapó Benő, tavaly nyáron balesetben elhunyt oktatáskutató egy 2020-as nemzetközi tanulmányt. Ennek módja az lenne, ha a legrosszabbul teljesítő tanulók eredményein javítanánk. Közvetve ez azt is jelenti, hogy ha a rendszer méltányosabbá válna, jobb eredményeket érnénk el, és végül jobban teljesítene a gazdaság.

Egyelőre tehát nincs jó híre a PISA-eredményeknek a magyar GDP alakulására.

Az egész világon visszaesés volt

Az elmúlt évek bizonytalanságai, leginkább a covid-járvány miatt nemcsak Magyarországon, hanem a legtöbb országban visszaesetek a diákok tanulási eredményei, de például Japán, Korea, Litvánia és Tajvan meg tudta őrizni, sőt még időnként javítani is tudta a pontszámait.

Matematikában első helyen Szingapúr végzett, amit további ázsiai országok – Makaó, Tajvan, Hongkong, Japán és Dél-Korea – követnek.

Tizennyolc ország és gazdaság teljesített 2022-ben az OECD-átlag felett a matematika, az olvasás és a természettudományok terén.

2018 és 2022 között az OECD-országok átlagos matematikai teljesítménye 15 ponttal esett (ez negatív rekord a PISA történetében). Az olvasás 10 pontot esett, ami kétszerese a korábbi rekordnak. A természettudományos teljesítmény azonban nem változott jelentősen.

Szingapúr szignifikánsan magasabb pontszámot ért el az olvasás (543 pont) és a természettudomány (561 pont) terén is, mint az összes többi ország. Olvasásban Szingapúr mögött Írország teljesített jól, továbbá Észtország, Japán, Korea és Tajvan, és további 14 ország teljesített az OECD-átlag felett.

A természettudomány területén Szingapúrt, Japán, Makaó, valamint Tajvan, Dél-Korea, Észtország, Hongkong, Kanada, Finnország. E kilenc országon kívül további 15 teljesített az OECD-átlag felett.

A Covid tanulságai

Már a PISA első eredményei azt mutatják, hogy a diákok legalább fele tapasztalt a Covid-járvány miatt három vagy több hónapos iskolabezárást. Azok az országok, ahol kevésbé volt jellemző az iskolabezárás, azaz több diákot kíméltek meg a hosszabb otthoni tanulástól, magasabb pontszámot értek el. Ugyanennek az időszaknak a tanulsága az is, hogy azok a tanulók, akiknek tanárai elérhetőek voltak az iskolák bezárásakor, és felkészültebbek voltak az online tanításra, magasabb pontszámot értek el matematikából.

Vannak olyan OECD-országok, ahol a diákok több mint tíz százaléka nem jut elegendő élelemhez, más országokban ez három százalék alatti. Minden tizedik diák úgy nyilatkozott, hogy általában nem érzi magát biztonságban az iskolában.