6 új ötlet a hosszú és egészséges élethez
Még mindig nem örök, de a most várhatónál hosszabb és egészségesebb életet ígérnek a longevity módszerei. A területen az utóbbi időben több érdekes és fontos tudományos eredmény is született.
Még soha nem értek el olyan alacsony eredményt a magyar diákok a PISA-teszteken, mint tavaly, és olvasás-szövegértésből is csak 2015-ben voltunk ilyen mélyen. A visszaesés majdnem minden országban tetten érhető. A magyar oktatási rendszer méltányossága továbbra is az egyik legrosszabb. Cikkünkben térképen és területenként rendezhető táblázatban mutatjuk az eredményeket.
Kedden közzétette az OECD a háromévente végzett nemzetközi tanulói teljesítménymérés, a PISA eredményeit. A tesztet tavaly írták meg a 15 éves diákok. A legtöbb területen további romlást mutatnak a magyar eredmények, a már eddig sem fényes teljesítményhez képest is. Sovány vigasz: az OECD-átlagban is jelentős a visszaesés.
A legaggasztóbbak a matematikai eredményeink. Míg 2018-ban még 481 pontot értek el a diákok, az eddigi mélypont pedig 2012-ben és 2015-ben 477 pont volt, tavaly mindössze 473 pontot értek el. (A 2000-es években még az átlaghoz közeli, 490 fölötti volt az ország teljesítménye.) Az OECD átlaga matematikából 472 pontra esett, így a magyar diákok eredménye egy ponttal ezt most meghaladja.
Az olvasás-szövegértés területe sem ad okot az örömre enyhén szólva sem, itt is visszaesett a magyar diákok pontszáma, az előző, 2018-as mérésen még 476-ot, most mindössze 473 pontot értünk el. Ennél rosszabb csak 2012-ben volt, akkor 470 ponttal állítottuk be a negatív csúcsot. Az OECD-átlag olvasásából 476 pont.
A természettudományokban ugyanakkor van némi javulás: 2015-ben 477, 2018-ban 481, 2022-ben 486 pontot értünk el, ez szintén egy ponttal magasabb, mint az OECD-átlag.
2012-hez képest nem változott jelentősen matematikából az alapszint (2. szint) alatti pontszámot elérő tanulók aránya, viszont hat százalékponttal nőtt ugyanez az olvasásban, négy százalékkal a természettudományban. A legjobban teljesítő tanulók aránya viszont csökkent.Az talán némi óvatos bizakodásra adhat okot, hogy a magyar tanulók nagyobb hányada érte el egy minimális készségszintet mindhárom tantárgyból, mint az OECD-átlag.
Matekból a diákok közel 30%-a elvérzett
Magyarországon a tanulók 71%-a szerzett legalább 2. szintű matematikai jártasságot (OECD-átlag: 69%). Ez azt jelenti, hogy ezek a tanulók akár közvetlen utasítások nélkül is képesek értelmezni és felismerni, hogyan lehet egy egyszerű szituációt matematikailag ábrázolni (pl. összehasonlítani a teljes távolságot két alternatív útvonalon, vagy átváltani az árakat egy másik pénznemre). Szingapúrban, Makaón, Japánban, Hongkongban, Tajvanon és Észtországban a diákoknak viszont több mint 85%-a teljesített ezen vagy magasabb szinten.
A legmagasabb teljesítményszintű csoportba (5. vagy 6. szint) a magyar tanulók mintegy 8%-a került. Ugyanez Szingapúrban 41, Tajvanon 32, Makaón 29, Hongkongban 27, Japánban és Koreában 23 százalék. Ezen a szinten a tanulók képesek bonyolult helyzeteket matematikailag modellezni, és megfelelő problémamegoldási stratégiákat kiválasztani, összehasonlítani és értékelni ezek kezelésére. A PISA 2022-ben részt vevő 81 országból mindössze 16-ban érte el a tanulók több mint 10 százaléka az 5. vagy 6. szintű jártasságot.
Ha a régió országaihoz hasonlítjuk a magyar teljesítményeket, azt mondhatjuk, hogy a középmezőnyben végeztünk. A lengyelek, csehek és osztrákok egyértelműen jobban teljesítettek a magyar tanulóknál, a szövegértést leszámítva a szlovénok is, de összességében jobban teljesítettünk a horvátoknál, szlovákoknál, ukránoknál és a románoknál is.
Hogy olvasnak a magyar diákok?
A magyarországi diákok mintegy 74 százaléka 2. vagy magasabb szintet ért el az olvasás terén (ez megegyezik az OECD-átlaggal). Ezek a tanulók meg tudják határozni legalább egy közepes terjedelmű szövegben a fő gondolatot, találnak benne információkat, és reflektálnak a szövegek tartalmára. Ugyanakkor a maradék 26 százalékot nevezhetjük funkcionális analfabétának, akik nem képesek megfelelően értelmezni a szövegeket, így nagyon nehéz dolguk lesz a munkaerőpiacon.
A BM sikerjelentése |
„OECD-átlag feletti eredményt értek el a magyar diákok a PISA mérésen" - címmel adott ki közleményt a Belügyminisztérium. Mint cikkünkben is olvasható, matematikából és természettudományból az OECD-áltlag nagymértékű romlása miatt valóban egy ponttal magasabb lett az átlag, miközben olvasásból 3 ponttal alacsonyabb. Az eredmények azonban nem adnak okot a sikerjelentésre. Régiós összehasonlításban különösen nem. |
Azon 15 éves diákok aránya, akik elérték az olvasásban legalább 2-es szintet, a Szingapúrban 89 százalék, Kambodzsában viszont mindössze 8 százalék.
Olvasás-szövegértésben a magyar 15 évesek 5 százaléka ért el 5. vagy magasabb szintű olvasási szintet (az OECD átlag: 7%). Ezek a tanulók képesek megérteni a hosszú szövegeket, kezelni az elvont vagy ellentétes fogalmakat, és különbséget tenni a tény és a vélemény között a tartalomra vagy a forrásra vonatkozó implicit jelzések alapján.
Természettudományokban picivel az átlag felett
Magyarországon a diákok mintegy 77%-a érte el a 2. vagy magasabb szintet a természettudományos teszten (ez egy ponttal magasabb, mint az OECD-átlag). Ezek a hallgatók legalább felismerik az ismert tudományos jelenségek helyes magyarázatát, és az ismeretek segítségével egyszerű esetekben megállapíthatják, hogy a kapott adatok alapján egy következtetés érvényes-e.
Tanulóink 6 százaléka volt a legjobban teljesítő e területen (OECD-átlag: 7 százalék), ami azt jelenti, hogy 5. vagy 6. szintet ért el. Ezek a tanulók kreatívan és önállóan alkalmazhatják a tudományról szerzett ismereteiket a legkülönfélébb helyzetekben, beleértve az ismeretlen helyzeteket is.
A magyar GDP-n is meglátszana a PISA-javulás
A felmérés újra rámutatott a magyar oktatási rendszer legaggasztóbb, sok évtizede fennálló problémájára, arra, hogy a társadalmi különbségeket nem tudja csökkenteni, az eltérő családi hátterű gyerekek teljesítménye között óriási a szakadék. A leghátrányosabb helyzetű gyerekek a mostani eredményekben 121 ponttal értek el kevesebbet a legjobb helyzetű diákoknál, ami nemzetközi viszonylatban is nagyon rossznak számít. Az OECD-átlag 93 pont volt.
OH: Magyarország javított |
"Az OECD országok átlageredménye visszaesett, Magyarországon sikerült megtartani, sőt valamelyest javítani az eredményeken" - mondta az MTI szerint Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke. Ez a három területből kettőre tényszerűen nem igaz, hiszen matematikából 481 helyett 473, olvasásból 476 helyett 473 pontot értünk el. Természettudományban 481-ről 486-ra erősödtünk. |
Egyelőre tehát nincs jó híre a PISA-eredményeknek a magyar GDP alakulására.
Az egész világon visszaesés volt
Az elmúlt évek bizonytalanságai, leginkább a covid-járvány miatt nemcsak Magyarországon, hanem a legtöbb országban visszaesetek a diákok tanulási eredményei, de például Japán, Korea, Litvánia és Tajvan meg tudta őrizni, sőt még időnként javítani is tudta a pontszámait.
Matematikában első helyen Szingapúr végzett, amit további ázsiai országok – Makaó, Tajvan, Hongkong, Japán és Dél-Korea – követnek.
Tizennyolc ország és gazdaság teljesített 2022-ben az OECD-átlag felett a matematika, az olvasás és a természettudományok terén.
2018 és 2022 között az OECD-országok átlagos matematikai teljesítménye 15 ponttal esett (ez negatív rekord a PISA történetében). Az olvasás 10 pontot esett, ami kétszerese a korábbi rekordnak. A természettudományos teljesítmény azonban nem változott jelentősen.
Szingapúr szignifikánsan magasabb pontszámot ért el az olvasás (543 pont) és a természettudomány (561 pont) terén is, mint az összes többi ország. Olvasásban Szingapúr mögött Írország teljesített jól, továbbá Észtország, Japán, Korea és Tajvan, és további 14 ország teljesített az OECD-átlag felett.
A természettudomány területén Szingapúrt, Japán, Makaó, valamint Tajvan, Dél-Korea, Észtország, Hongkong, Kanada, Finnország. E kilenc országon kívül további 15 teljesített az OECD-átlag felett.
A Covid tanulságai
Már a PISA első eredményei azt mutatják, hogy a diákok legalább fele tapasztalt a Covid-járvány miatt három vagy több hónapos iskolabezárást. Azok az országok, ahol kevésbé volt jellemző az iskolabezárás, azaz több diákot kíméltek meg a hosszabb otthoni tanulástól, magasabb pontszámot értek el. Ugyanennek az időszaknak a tanulsága az is, hogy azok a tanulók, akiknek tanárai elérhetőek voltak az iskolák bezárásakor, és felkészültebbek voltak az online tanításra, magasabb pontszámot értek el matematikából.
Vannak olyan OECD-országok, ahol a diákok több mint tíz százaléka nem jut elegendő élelemhez, más országokban ez három százalék alatti. Minden tizedik diák úgy nyilatkozott, hogy általában nem érzi magát biztonságban az iskolában.
Még mindig nem örök, de a most várhatónál hosszabb és egészségesebb életet ígérnek a longevity módszerei. A területen az utóbbi időben több érdekes és fontos tudományos eredmény is született.
Sokszor kipróbált eszközökkel igyekszik visszacsábítani híveit a választások előtt az Orbán-kormány
A legnagyobb orosz aranybányászati cég is Konsztantyin Sztrukové volt.
Magyar Péter felemelkedése önmagában csak az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök alatt szemlátomást inog a szék.
A miniszterelnök lánya szerint gyerekei magánéletét állítják célkeresztbe.
A tervet Magyarországra szabták.
A hőmérő higanyszála 30 fok fölé kúszik.
A fiú fiatalabb testvéreivel játszott, akik magára hagyták, ekkor történt a baj.
Úgy tudni, az Aeroflot Minszkből Moszkvába tartó járatát lőtték meg.