A hét választási csavarja: levélszavazatok
Kikelt magából Donald Trump, mikor a Legfelsőbb Bíróság csuklóból elutasította tervét a levélszavazás feltételeinek szigorítására. Amerikában november első keddjén lesz esedékes a félidős kongresszusi választás. A rutinszerű döntést nem előzte meg tárgyalás, és nem kísérte többségi vélemény sem: annyit lehetett tudni, hogy Samuel Alito és Clarence Thomas bírók ellenvéleményt fogalmazott meg. Trump dühének célpontjai Amy Coney Barrett, Brett Kavanaugh és Neil Gorsuch voltak, akiket ő nevezett ki az alkotmánybírósági feladatot is betöltő testületben (velük lett meg a kétharmados konzervatív többség).
A levélszavazás szigorításával Trumpék a vereséget próbálják elkerülni, november 3-án elveszíthetik el a képviselőházat és akár a szenátust is. Ha így lesz, vizsgálatok indulnak ellenük, így nem kizárt egy harmadik alkotmányos vádemelés sem az elnökkel szemben. A levélszavazás azért vált célponttá, mert minden felmérés szerint azzal nagyobb arányban élnek a demokrata szavazók, míg a republikánusok inkább hagyományosan, a választás napján voksolnak.
Nagyon sokáig szinte csak személyesen, a választás napján lehetett szavazni az Egyesült Államokban. Az egyetlen kiskaput az 1861-1865 közötti polgárháborúban az északiak nyitották a fronton harcolók számára, akik levélben is elküldhették a szavazatukat. Abraham Lincoln 1864-es újraválasztásakor több százezren éltek ezzel a lehetőséggel, és már akkor is felmerült az a vád, amit Trump is hangoztat: a postai úton voksolás a csalás melegágya.
Az egyszerinek bizonyult engedményből annyi maradt fenn, hogy aki igazoltan nem volt jelen a saját választókörzetében a szavazás napján, élhetett a levélszavazás lehetőségével. 1978-ban Kalifornia volt az USA első szövetségi állama, amely megengedte, hogy bárki, bármilyen indoklás nélkül kérje a levélben szavazás lehetőségét. 1998-ban Oregon tovább lépett, és az állam minden regisztrált választópolgárának kiküldte a szavazólapot, hogy ha akarja, válassza a postai utat (nyilván akkor személyesen már nem voksolhatott). Colorado, Hawaii, Utah és Washington államok rövid időn belül követték a példát.
A lehetőség szélesedett. A kitöltött szavazólapot feladhatták postán, de a választás napján be is dobhatták az urnába. Sőt, miután az ezredfordulót követően egyre több szövetségi államban szerveznek a november első keddjét megelőző hétvégeken előzetes szavazást – amin megjelenve úgy lehet voksolni, mint a hivatalos napon –, aznap is bedobhatták a korábban kiküldött és előre kitöltött szavazólapot. A gátak a koronavírus-járvány idején szakadtak át, amikor a karanténintézkedések miatt logikusnak bizonyult a levélszavazás kiterjesztése.
2020-ban 34 államban és a fővárosban, Washingtonban állt rendelkezésre ez a lehetőség, amivel elvileg 180 millió választópolgár élhetett volna. Végül csaknem 74 millióan tettek így, ami hatalmas történelmi rekordot jelentett. Trump azóta hangoztatja azt a senki által nem bizonyított vádját, hogy a demokraták így csaltak, és juttatták a Fehér Házba Joe Bident.
Levélszavazatok előkészítése számlálásra Kaliforniában
Robyn Beck / AFP
https://youtu.be/-7FWszFhhVQ?si=R7cqyzQE950s6ugf
