Meglehetősen könnyű feladatot választott Varga Mihály jegybankelnök a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadása témájául: az euróbevezetést. A jegybankelnök ugyanis 2018 és 2025 márciusa közt Magyarország pénzügyminisztere, 2013 és 2018 között Magyarország nemzetgazdasági minisztere volt, így mindenféle aktuális témában felvetődik felelőssége, mint a gazdaságpolitika egyik fő irányítójáé.
Az ember, aki ott volt
Varga emlékeztetett rá, hogy Magyarország a 2004-es uniós csatlakozással elköteleződött az euró bevezetése mellett. A jegybankelnök szerint azóta folyamatosan változott, hogy milyen erős volt a politikai szándék a bevezetésre, illetve az ország mennyire teljesítette a bevezetési kritériumokat.
Varga szerint a 2000-es években politikai elköteleződés volt, az ország ugyanakkor távol állt a kritériumok teljesítésétől.
A 2010-es években a politika várakozó álláspontra helyezkedett – emlékeztetőül: ebben az időszakban volt Varga Mihály a Fidesz-kormányok vezető gazdaságpolitikusa.
A jegybankelnök nem fejtette ki, hogy a politika várakozó álláspontra helyezkedésében ő maga milyen szerepet játszott. A volt pénzügyminiszter szerint a 2020-as évek globális válságai nyomán romlás következett be a csatlakozási kritériumokban, és a politikai kivárás sem változott. (Itt sem utalt rá, hogy lenne személyes felelőssége a csatlakozási kritériumok teljesítettségében bekövetkezett romlásban.)
A volt miniszter mindenesetre hangsúlyozta, hogy 2015-ben és 2016-ban az ország minden csatlakozási kritériumnak megfelelt. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vonatkozó gazdasági mutatók a válságok miatt romlottak.
Jelenleg az ország csak egyetlen, az inflációra vonatkozó kritériumot teljesít. (Emlékeztetőül: az árstabilitás elérése és fenntartása a Magyar Nemzeti Bank, tehát különösen a jegybankelnök feladata.)
Varga Mihály a Közgazdász-vándorgyűlésen
HVG / Veres Viktor
Varga Mihály ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy 2020 és 2025 között (emlékeztetőül: amikor ő volt a kormányzati gazdaságpolitika egyik irányítója) az ország gazdasági növekedése elmaradt a régiós átlagtól.
Varga szerint az országnak növekedési problémája van, inflációs problémája nincsen.
A csatlakozási kritériumokról szólva a jegybankelnök megemlítette, hogy jelenleg rendkívül magas, GDP-arányosan 7,5 százalék a költségvetési hiány. Erről azonban nem kívánt bővebben beszélni, hallgatósága figyelmébe a következő felszólalót, Kármán András pénzügyminiszter ajánlotta. A költségvetésre Varga vélhetően azért sem kívánt több szót vesztegetni, mert az eredeti 2026-os (a Tisza-kormány által irreálisnak minősített és épp átírt) büdzsé elkészítése még az ő minisztersége alatt kezdődött 2025 elején.
https://hvg.hu/gazdasag/20260910_karman-andras-koltsegvetes-tervezes-penzugyminiszter
Az ember, aki értékel
A jegybankelnök szerint az euróbevezetéshez három alapvető feltételt kell teljesíteni: társadalmi támogatottságra van szükség, jó bevezetési stratégiára és felkészült gazdaságra.
Varga Mihály emlékeztetett rá, hogy az erős társadalmi támogatottság megvan. Sőt nálunk a legmagasabb a bevezetést tervező országok közt. A lakosság 4/5-öde támogatja a bevezetést. Ugyanakkor a magyarok azért szkeptikusak, csak 22 százalék érzi, hogy az ország készen áll. Le kell küzdeni ezt a fajta a pesszimizmust – említette ezért.
A jegybankelnök hosszan beszélt arról, hogy Magyarországnak jelenleg mintegy nehezített pályán kell teljesítenie az eurócsatlakozási kritériumokat.
(Emlékeztetőül: amelyeknek Varga minisztersége idején, 2015-2016-ban éppenséggel megfelelt.)
A globális gazdaság átalakul, deglobalizációs folyamatok zajlanak, a fejlett és feltörekvő gazdaságok romló demográfiával néznek szembe és növekvő adósságszintekkel. Összességében lassuló, romló világgazdasági környezet látható, amelyben az eurózóna gazdasági súlya ráadásul csökken. „Erősödött az inflációs hajlam” – mondta a jegybankelnök, a nyersanyagok, az energia ára magas és volatilis, mindez Európát különösen érinti.
Az adósságszintek, így az adósságfinanszírozás költsége globálisan emelkedett. A demográfiai, klímaváltozással kapcsolatos, védelmi kiadások magasabbak. Mindezeknek köszönhetően jelenleg különösen nehéz teljesíteni a hiánykritériumokat. (Az eurócsatlakozás feltétele a GDP-arányosan 3 százalékos költségvetési hiány, illetve a 60 százalékos, vagy legalábbis afelé fenntarthatóan csökkenő államadósságszint elérése.)
Az ember, aki ott van
A jegybankelnök szerint a(z általa vezetett jegybank) monetáris politikának és az euróbevezetés melletti elköteleződésnek köszönhetően az ország kockázati felára csökkent, a devizapiac stabil, a forint árfolyama erősödött, a hozamkörnyezet mérséklődött. És további hozamcsökkenés várható. Ha a gazdaságpolitika hitelesen halad.
Historikusan 100 bázispont szokott lenni a csatlakozó országok hozamfelára, vagyis a hosszú állampapírjaikat 100 bázisponttal, 1 százalékponttal magasabb hozam mellett forognak az eurózóna országaihoz képest.
A jelenlegi magyar hozamfelár alapján a piac 60 százalékban beárazta Magyarország eurócsatlakozását.
A jegybankelnök emlékeztetett rá, hogy jellemzően negatív reálkamat mellett történtek a csatlakozások. (Tehát az adott ország alapkamata kisebb volt, mint az inflációs mutató.) Nálunk pozitív a reálkamat, ez a bizonytalanságok közt szükséges – figyelmeztetett a kamatpolitika fő alakítója.
HVG / Veres Viktor
De Varga szerint az euróhoz vezető úton „lesz tér a reálkamat csökkentésére”.
A bevezetéssel kapcsolatos kockázatok sorában a jegybankelnök kiemelte az önálló monetáris (jegybanki) politika elvesztését.
Varga szerint Magyarország gazdasági ciklusai szorosan együtt mozognak az eurózónáéval, ami a csatlakozás tekintetében örvendetes. Ugyanez nem igaz az inflációs pálya alakulására, és például Bulgária, a balti országok esetében látszik, hogy az eurózóna közös monetáris politikája nem képes kielégítően kezelni az adott inflációs helyzetüket.
A jegybankelnök arra figyelmeztetett, hogy az önálló monetáris politika esetleges elvesztése esetén felértékelődnek majd az egyéb gazdaságpolitikai eszközök, a jövedelempolitika, versenyképesség szerepe.
