Átlagkeresettel 5 évvel többet kell dolgozni egy 70 négyzetméteres lakásért, mint 20 évvel ezelőtt

A kormány Wekerle lakásépítési programja lesz hivatott enyhíteni a lakhatás- és az energiaválságon. Az egyre erőteljesebb hőhullámok sürgős cselekvést igényelnek.

Nyitott kérdés, csillapíthatja-e érdemben a lakhatási gondokat a Tisza-kormány Wekerle néven készülő lakásprogramja. Az viszont máris kijelenthető, hogy energiahatékonysági szempontból csak korlátozott hatása lesz. Ennek az az oka, hogy bár az új építésű lakásokra vonatkozó energiahatékonysági szabványok már most is jónak számítanak, a program a több mint négymilliós hazai lakásállomány összképén kevésbé javíthat – fejtegette a HVG-nek Illésné Szécsi Ilona, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakértője. Ehhez az kellene, hogy a sürgősen felújítandó 2,5 milliónyi lakással is kezdjenek valamit.

A szakértő jelezte,

a korábbi lakásfelújítási programok jórészt leálltak, a családi házak energetikai korszerűsítését célzó, nagy reményekkel bő két éve meghirdetett otthonfelújítási program pedig a bürokratikusra sikerült ügyintézés miatt soha nem indult be igazán.

Pedig a benne foglalt 30 százalékos energiamegtakarítási elvárás előremutató. A MEHI már kidolgozott javaslatokat a program átalakítására, amit el is juttatott a döntéshozóknak.

Energiahatékonyság: terv és valóság

Nagyobb lökést adhat az energiatakarékosságnak a társasházak energetikai korszerűsítése, ám erre hosszú évek óta nincs célzott, országos állami kezdeményezés. Csupán a főváros indította el a Budapesti Zöld Panelprogramot. Hasonló, széles körű projekt nemcsak a CO2-kibocsátás-csökkentési célok elérését segítené, de hozzájárulhatna az energiaszuverenitás javításához is, az általános lakókomfortról nem is beszélve. Ezért is

fontos, hogy milyen tartalommal nyújtja majd be az ország az úgynevezett Nemzeti Épületfelújítási Tervet az Európai Uniónak.

Hozzászólások