A kormány Wekerle lakásépítési programja lesz hivatott enyhíteni a lakhatás- és az energiaválságon. Az egyre erőteljesebb hőhullámok sürgős cselekvést igényelnek.
Budapesten a felsőoktatási hallgatók töredékének jut kollégiumi férőhely, miközben az albérlet- és lakásárak egyre nehezebben megfizethetők. A Társadalomelméleti Kollégium közössége ezért más utat keresett. Hogyan lehet egy ilyen projektet finanszírozni? Milyen együtt élni és közösen működtetni egy ekkora teret? És lehet-e a saját lakás megszerzésén túl másképp gondolkodni a lakhatásról?
Lakhatási és környezetvédelmi projekteket támogat a brit trónörökös az ingatlaneladásokból, ami évente 8 milliárd forintnyi kiesést jelent majd a saját kasszájából.
Az MNB, illetve az OTP Bank új statisztikái is arra utalnak, hogy az Otthon Start Program jelentősen átrendezte a magyar lakáshitelpiacot, a korábbiaknál jóval több fiatal vett lakást – ilyen szempontból tehát elérte a kívánt eredményt a kormány újabb lakáshitelprogramja. Kérdés ugyanakkor, hogy a fiatalok mely csoportjai tudják igénybe venni az Otthon Startot, illetve az is, hogy milyen lakáspolitikai koncepcióba ágyazódik a program.
A szociális, rászorultsági szempontok teljes hiányára figyelmeztetnek a kormányzati lakástámogatásokkal kapcsolatban a Lakhatási Koalíció tagjai. Az áprilisi választásra felfrissített szakpolitikai javaslatcsomaggal kínálnak valódi megoldásokat a lakhatási válságra.
A miniszterelnök szerint példátlanul könnyen juthatnak lakáshoz itthon a fiatalok, úgy beszél, mintha a másfél évvel ezelőtt felismert lakhatási válságot már meg is oldották volna. Ha ön fiatalként mást tapasztal, ne önmagában keresse a hibát.
Zohran Mamdani, New York frissen megválasztott szocialista polgármestere progresszív várospolitikai programmal indult: lakbérstop, ingyenes buszok, térítésmentes óvodák. Polgárbarát céljaival a globális nagyvárosok milliói rezonálnak. Ám miért kell a baloldali várospolitikához árukapcsolásként járnia az Izrael-ellenességnek és palesztinpártiságnak, miközben a világ többi humanitárius válsága láthatatlan marad?
Kollégáink ezen a héten egy a spanyol lakhatási nonszensznek is tükröt tartó filmszatírát és Csepelyi Adrienn új könyvét ajánlják – valamint egy különleges nagyinterjút Charles Simonyi édesanyjával, egy fizikuslegenda özvegyével.
A nyugati-európai uniós tagállamoknál, de még a magyarországinál is durvábban érinti a balkáni országok lakóit az utóbbi években kilőtt lakásbérleti árak. Lakhatási körképünk a térségből.
Magyar Péter azt mondja, van receptje a lakhatási válság ellen. A feladat nem kicsi: lakhatási szakértőt, az építéstörténet szakértőjét és a témával foglalkozó szociológust is kérdeztünk az emberemlékezet óta tartó lakhatási válság okairól és a fordulat lehetőségéről.
Európa majd minden nagyobb városban gyorsan nőnek az albérleti díjak, ami nagyban felelős a sok helyen kialakult lakhatási válságért. Határokon átnyúló adatelemző újságírói együttműködésben készült cikkünkben 26 EU-s nagyváros adatai mentén tárjuk fel a kialakult válság okait és lehetséges megoldásait.
A helyiek szerint akár ötvennél is többen lakhatnak a házban, ahová petárdázástól kezdve egészen a körözött személyek jelenlétéig riasztották a rendőröket.
A legkeményebb intézkedés egy, az unión kívüli lakásvásárlókat terhelő 100 százalékos különadó lenne. A kormány szociális bérlakás programot is indítana.
Budapesten valóban nehéz lakáshoz jutni, de Debrecenben még nehezebb. A fővárosi helyzet ráadásul javult az elmúlt években, jelenleg Szegeddel van egy szinten a lakásárak jövedelmekhez viszonyított szintje.
Pénteken végre felszállt a fehér füst, Orbán Viktor Varga Mihályt választotta a jegybankelnöki posztra, miközben Matolcsy György máris azt jósolja, hogy az évtized két legjobb éve vár ránk. Még aznap este a Moodys kemény kritikával illette a magyar gazdaságpolitikát. A kormány arra épít, hogy végre sikerül költekezésre bírni az óvatoskodó országot. Persze, csak úgy lehet többet költeni, ha van miből. A hároméves bérmegállapodás ezt segítené, feltéve, ha a lakhatási válság és az újabb inflációs hullám el nem viszi az egészet. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A lakhatási válság nem a kormányzati intézkedések ellenére, inkább azok következményeként állt elő – figyelmeztet Simor András. Az MNB korábbi elnöke úgy véli, a kereslet mesterséges felfűtése az árakat lódította meg, nem a kínálatot.
Az ingatlanpiaci szereplőkkel folytatott egyeztetésen felmerült az is, hogy 5 százalékra csökkentsék a cégektől magánszemélyeknek kiadott albérletek utáni áfát.
Az építőipar drasztikus visszaesése azzal fenyeget, hogy az elkövetkezendő években tovább fokozódik az európai lakáshiány, ami egyfelől fékezi a gazdasági fejlődést, másfelől erősíti a bevándorlásellenességet és a szélsőjobb előretörését.