A közszféra digitalizációjáról hajlamosak vagyunk úgy beszélni, mintha a modern állam elsősorban új szoftverek, új adatközpontok és új ügyfélfelületek kérdése lenne. Pedig a technológia önmagában nem korszerűsíti az államot. Legfeljebb gyorsabban futtatja ugyanazokat a folyamatokat, amelyeket korábban papíron vagy egymással nehezen kommunikáló rendszerekben végeztünk.
A valódi digitális átalakulás nem informatikai beszerzés, hanem államszervezési feladat. Annak újragondolása, hogyan működnek együtt az intézmények, miként áramlanak közöttük az adatok, és hogyan lesz a közigazgatási logikából az állampolgár számára értelmezhető szolgáltatás.
Magyarország ezen a területen nem a nulláról indul. A mai infrastruktúrát az elmúlt két évtizedben több egymásra épülő fejlesztési hullám alakította ki.
- A 2007 és 2014 közötti időszakban az egységes infrastruktúra és szolgáltatási környezet megteremtése került előtérbe (ideértve a központi alkalmazásszolgáltatási és hálózati alapokat).
- 2014 és 2021 között az alkalmazások egységesítése volt a cél, ebben az időszakban született például az eÁFA-program vagy vezették be az integrált pénzügyi megoldásokat.
- A 2021-2027-es ciklusban az infrastruktúra-, platform- és szoftverszolgáltatások szélesebb kiterjesztése, a Digitális Állampolgárság Program, az automatizálás és a mesterséges intelligencia alkalmazása került előtérbe.
Eközben arra is akadt példa, hogy egy nagyszabású program nem hozta a várt eredményt. Az előttünk álló feladat tehát nem új kezdetet jelent, hanem a korábbi beruházások következetes összekapcsolását.
Számok mentén
Ezt a helyzetképet az OECD 2025-ös Digitális Kormányzati Indexe is árnyalja. Magyarország összesített eredménye 0,60, ami elmarad a 0,70-es OECD-átlagtól, ugyanakkor 2023-hoz képest 0,11 pontos javulást jelent. Kifejezetten erős az adatvezérelt közszféra dimenziója: a magyar 0,75-ös érték enyhén meghaladja a 0,74-es OECD-átlagot. Ez fontos üzenet, mert azt mutatja, hogy az állami adatfelhasználás és döntéstámogatás terén már vannak működő képességeink. A gyengébb pontok ugyanakkor jelzik, hol kell továbblépni: az „állam mint platform” mutatóban Magyarország 0,55-öt ér el a 0,71-es átlaggal szemben, a proaktivitásban pedig 0,52-t a 0,67-tel szemben.
