A kormány nem fog támogatást, politikai kiállást vásárolni az egyházaktól. Ugyanakkor egyeztet velük, hogy miként lehetne az egyházakat az életképesség, önfenntartás felé elmozdítani – erről is beszélt Tarr Zoltán kulturális miniszter egy klubesten, amelyen Rubovszky Ritával és Prőhle Gergellyel vitatták meg az egyházak helyzetetét, a felekezetek és a kormány kapcsolatát. Szó esett arról, hogy az egyházaknak ki kellene lépniük a politikai térből, és arról is, igazságosabb oktatási rendszerre van szükség, továbbá a közönség meglepetésére egy szovjet borotválkozógép is felbukkant a diskurzusban.
„Szeretnénk beszélni az egyházakkal arról, hogyan lehet az önfenntartás felé elmozdulni. Ez egy kormánynak sem volt érdeke, a cél a függőség fenntartása volt” – mondta Tarr Zoltán kulturális miniszter a Szemlélek keresztény portál „Állam és egyház kapcsolata a NER után” címmel szervezett beszélgetésén hétfőn, amelyen Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, egykori diplomata és Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója is részt vett.
A miniszter igyekezett megnyugtatni az egyházakat, hogy az eddigi megegyezésekben foglalt juttatásaikat nem veszítik el, de azt is hozzátette: nem járhatnak ki maguknak egyedi támogatásokat a jövőben. Tarr Zoltán azt is megígérte, véget vetnek annak a gyakorlatnak, hogy akár az egyházi vezetők tudta nélkül történnek egyeztetések. A miniszter ezzel, alighanem az olyasfajta külön alkukra célzott, amelynek nyomán például Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a csápjait az egyházmegyéje határain kívülre is kiterjesztő birodalmat épített ki, Balog Zoltán református püspök egyházkerülete pedig – még a kegyelmi botrány kirobbanása és Balognak a zsinat éléről való távozása után is – milliárdos nagyságrendben részesült vagyonjuttatásban.
A kormány továbbra is partnerként tekint Balog Zoltánra és az általa vezetett egyházkerületre. Ezt jelzi, hogy a HVG információi szerint az exminiszter irányítása alatt álló református egyházkerület a kegyelmi ügy óta csaknem 6 milliárd forint értékben kapott ingatlanokat.
A kulturális miniszter hangsúlyozta:
a kormány nem fog támogatást, politikai kiállást vásárolni, és egyeztet az egyházi vezetőkkel arról, hogyan lehetne az egyházakat az életképesség, önfenntartás felé elmozdítani.
Prőhle Gergely felvetette, érdemes lenne utánajárni annak, a hívek közül ki volna hajlandó – a tizedhez hasonlóan – nagyobb összegű felajánlással támogatni a saját felekezetét, hiszen amennyiben a gyülekezetek képesek lennének eltartani saját magukat, az egyházak valóban függetlenné válhatnának. „A Kádár-rendszer szoktatta rá az embereket, hogy mindent az államtól várjanak” – vélekedett Rubovszky Rita, aki úgy látja, ideje volna felelősséget vállalni a saját sorsunkért és közösségeinkért, és ez az egyházi közösségek feladata is.
