„A leghülyébb dolgokat mondhatom, és ti megtapsoljátok” – mondta rajongóinak Trump amerikai elnök, aki most éppen orosz kollégájával üzletel, az ukrán elnököt pedig lemondatná. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Sör, süti, ropi. Vajon hány amerikai háztartásban ülnek le a streaming elé, hogy megnézzék, amint a kivégzőosztag agyonlövi a kerekesszékben ülő, 56 éves Nidal Hasant? Ha igaza van a kutatónak, aki a hírhedt amerikai rádiós, Howard Stern sikereit vizsgálta, akkor sok millióan. Miközben egy átlagos amerikai naponta csak tizennyolc percig hallgatott rádiót, Stern kiszólásokra és megdöbbentésre építő műsorával a rajongók egy óra húsz percet időztek, egyszerűen azért, mert kíváncsiak voltak, mit fog mondani a következő pillanatban. Akik viszont gyűlölték, napi két és fél órán át hallgatták. Persze ők is azért, mert kíváncsiak voltak, mit fog mondani a következő pillanatban.
A Howard Stern-i képletből következően
a kivégzésstreaming a halálbüntetés ellenzőit és híveit egyaránt a monitor elé ültetheti. Hatása kiszámíthatatlan.
Manapság még a világ mintegy ötven országában van halálbüntetés, Európában csupán Belaruszban. Az Amnesty International szerint tavaly 17 országban 2707 kivégzés történt, leszámítva Kínát, amelyről nincs adat, de a szervezet azt gyanítja, hogy ott ezres számban. A halálbüntetés eltörlése – némi leegyszerűsítéssel – civilizációs vívmány, nem mindenütt és nem feltétlenül élvez többségi támogatást ott sem, ahol megszüntették. Magyarországon a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság 1990 októberében eltörölte, a döntést azóta politikai konszenzus övezi. Bár szégyenletes módon ma már repedezik. Visszaállítását a Mi Hazánk nyíltan támogatja, a Fidesz színeiben pedig a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomát szerzett Lázár János is szorgalmazta, először 2016-ban, majd a bicskei pedofilbotrány kipattanása után.
Nidal Hasan kivégzésének közvetítéséről Donald Trump dönt, aki a héten szinte minden napra tartogatott meglepő és mulatságos kijelentéseket. Aki a mesterséges intelligencia kifejezést használja az általa követelt szuperintelligencia helyett, azt a Fehér Ház ellenségének tekinti. Norvégián szerinte örök szégyenfoltot hagy, hogy nem ő kapta meg a Nobel-békedíjat. Lemondásra szólította fel Volodimir Zelenszkijt, mondván, nem képes békemegállapodást kötni, közben az Ukrajnát megtámadó, tőle területet követelő Vlagyimir Putyin kedvében jár, üzletel vele.
A leghülyébb dolgokat mondhatom, és ti megtapsoljátok
– mondta rajongóinak Clarksville-ben, s valóban. Címlapsztorink a Világ rovat cikkeire épül.
A héten az azonos nemű párok örökbefogadási joga került lapunk fókuszába, a rovatban az ezen ügyködők és aktivisták beszélnek arról, hogy a hivatalok gyakorlata változóban van. Mindent, amit tudni óhajt a vagyonadóról, de nem volt ideje megkérdezni, a Gazdaság tálalja fel, körítésként katát is kínál hozzá.
Két sáv, két kulcs, adóköteles saját ingatlan, kormányzati szigor, és a külföldiek sem maradnak ki belőle teljesen – ez olvasható ki a vagyonadótörvény tervezetéből. A közvélemény támogatja az elképzelést, a vállalkozói kör lázadozik.
Egyik publicistánk azon mereng, mit tanulhatna Magyar Péter Igor Matovictól, aki egy éven át Szlovákia miniszterelnöke volt, a másik pedig azon, hogy a magyarországi olimpián lesz-e lovaspóló a kiszáradt Velencei-tóban.
Miért van kétharmados támogatottsága az olimpiának?
– ezt már Magyarország rovatunk mérlegeli, amely felveti, miféle kártérítésre számíthatnak azok a katonák, akik a pandémia idején nem vették fel a védőoltást, és emiatt illetmény nélküli szabadságra kényszerültek; emellett ismerteti a HVG kisfilmjét is, miképp reagálhat Európa egy Oroszországból érkező hibrid támadásra. Katonai blokkunkhoz a Szellem a mohácsi vész eszmetörténeti utóéletével és a kötelező sorkatonaságról megemlékező kiállítás bemutatásával járul hozzá, utóbbit a Fülszöveg írója személyes élményével egészíti ki: a kalocsai Jurinovics Miklós laktanyában 1971 őszén az ügyeletes tiszt ezt jegyezte fel az őrségi naplóba:
Az incidens átmászott a kerítésen.
