A kormányváltásnak tudja be több azonos nemű pár, hogy előrelépés történt örökbefogadásuk ügyében; van, aki ugyanannál a hivatalnál tapasztal elfogadóbb hozzáállást. A statisztikák azt jelzik, hogy eddig mintha az egész apparátust a kérelmezési kedv letörésére hangolták volna. Utánajártunk annak, a törvénymódosítás óta eltelt 5 évben hogyan alakultak az egyedülállóként örökbefogadásra jelentkezők kérelmei, illetve megkérdeztük az ezzel foglalkozó jogvédőket is, ők mit tapasztaltak.
Bence és azonos nemű párja 2017-ben, külföldön kötött házasságot, és 2020-ban érezték úgy, hogy eljött az idő az örökbefogadásra. Elkezdtek utánajárni a szabályoknak, de az ügyintézést csak később indították el, amikor már egy gyerek számára is ideális lakásba költöztek. A lehető legrosszabbkor tették. Ekkor ugyanis már életbe lépett az a törvény, amellyel a Fidesz kizárta a nem házasságban élőket az örökbefogadás lehetőségéből, és bekerült az alaptörvénybe, hogy „az anya nő, az apa férfi”. Mivel az azonos nemű párok a jelenleg is hatályos törvények szerint nem házasodhatnak Magyarországon, és itthon a külföldön kötött házasságot is csak bejegyzett élettársi kapcsolatként dokumentálják, csak úgy tudnak örökbe befogadni, ha egyedülállóként próbálkoznak. Csakhogy ezen is szigorított az Orbán-kormány: 2021-től az egyedülállókat kizárólag a családokért felelős miniszter engedélyével lehet örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánítani.
Aki nem házas, az csak miniszteri engedéllyel fogadhatna örökbe a jövőben. Nem nehéz kitalálni, kikre céloz a kormány, Magyarországon ugyanis az azonos nemű párok nem köthetnek házasságot. Dombos Tamást, a Háttér Társaság ügyvivőjét kérdeztük a melegek jogainak szűkítéséről.
Erre az időszakra visszatekintve Bence úgy emlékszik, reménytelennek tűnt számukra, hogy tényleg legyen gyerekük. „Ugyanakkor ez csak még elszántabbá tett minket. Úgy gondoltuk, még ha nekünk nem is jön össze, szeretnénk végigvinni az ügyet, hogy az utánunk következő generációnak már könnyebb legyen” – mondja. Mint meséli, az ügyintézések alkalmával többször is felhívták a figyelmüket arra, hogy a jogszabályok miatt nem sok esélyük van az örökbefogadásra. Nem csoda, hogy a hivatalokban ezt hallották, ha – afféle iránymutatásként – akkoriban a családügyi miniszter, Novák Katalin is arról beszélt: „Ki merem jelenteni, hogy a homoszexuálisok örökbefogadásának kérdése pillanatnyilag nem szerepel a magyar emberek első száz problémája között.”
Noha a törvényekből és a kormányzati retorikából világos volt, hogy a Fidesz-korszakban mindent megtettek az azonos nemű párok örökbefogadási eljárásainak megakasztására, hátráltatására, akad olyan statisztika, amivel az Orbán-kormány azt bizonygathatta volna, hogy nem is volt elutasító. A jelenlegi Szociális és Családügyi Minisztérium HVG-nek küldött adataiból ugyanis kiderül, hogy 2021-től, amióta az egyedülállókat csak a családokért felelős miniszter engedélyével lehet örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánítani, a tárcavezető mindössze egy esetben utasított vissza kérelmet. Még Novák is mindet támogatta.
A látszat azonban csal, mert a jóváhagyások száma csupán 19 és 73 között volt évente, noha ennél jóval többen adtak be kérelmet. Vagyis az ügyeknek csak kis része jutott el a tárcavezetőig. Bár a kapott adatok nehezen összevethetők, árulkodó jel: még azoknak az eseteknek a tizede is elakadt valahol a rendszerben, amelyekben a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) már alkalmasnak tartotta a jelentkezőt. Az nem tudni, hogy mely ügyek estek ki már a szakmai jóváhagyás után, mert arról nem vezettek nyilvántartást, hogy az egyedülálló kérelmezők közül kiknek van azonos nemű párjuk.
