A gin egy alapvetően semleges ízű tiszta párlat, különféle gabonákból, jellemzően árpából, rozsból vagy kukoricából készítik, majd fűszerekkel kombinálják, ezek közül a legjellemzőbb a borókabogyó. Bár hasonló párlatok korábban is készültek, a gin történetét a 17. századhoz, azon belül a felfutását a 30 éves háborúhoz szokás kötni. Az italt a legendárium Hollandiából eredezteti, ahol is egy, a szervezetet megtisztító gyógyászati termékként indította útjára egy Sylvius de Bouve nevű gyógyszerész.
A háborúban a hollandok mellett harcoló angolok hamarosan arra lettek figyelmesek, hogy szövetségeseik, akik „genevert”, a gin akkori nevén ismert párlatot itták csaták előtt, később rendkívül bátran harcoltak. Innen nem volt megállás: az italt a hollandok szinte mindenhová szállították, Angliában pedig olyannyira elszabadult a ginfogyasztás, hogy egyes beszámolók szerint 8000, többnyire házi főzde működött egészen addig, amíg az előállítást szabályozták 1751-ben, és már nem tudott lényegében bárki bármilyen párlatot ginként eladni.
Manapság az egyik legfontosabb, uniós szintű előírás, hogy az olyan italnak, amit ginként árusítanak legalább 37,5 fokosnak kell lennie. Ezen túl, mivel a gin alapvetően semleges ízű, a forgalmazók elengedhetik a fantáziájukat, ahogy ezt meg is teszik.
Manapság a gin népszerűsége valamelyest megkopott, de még így is bőven a keresleti élmezőnyben van, és további felfutásra számítanak a piacok. A FutureMarket Insight befektetési cég számításai szerint a gin piac a 2025-ös 15,7 milliárdról idén 16,5 milliárd dollárra nő. Az eladások stabil növekedésével számol a cég, ezek alapján a piac 2036-ra már 26,4 milliárd dollárt érhet.
A különböző változatok, és felhasználások megismeréséhez Erdei Zsoltot, a Premium Gin Hungary alapítóját kérdeztük, valamint nagyban támaszkodtunk Aaron Knoll HVG Könyevknél kiadott Gin című könyvére.
1. Klasszikus koktélok
Habár isszák tisztán is, a gint a legtöbb esetben valamivel keverve fogyasztják. A legklasszikusabb a gin-tonik, ami lényegében minden bár vagy szeszes italt felszolgáló vendéglátóhely itallapján szerepel, és különösebb nehézség nélkül elkészíthető házi körülmények között is. Nem árulnak zsákbamacskát, az ital gin és tonik keveréke valamilyen citrussal és jéggel. Ezen a téren azonban akár komoly viták is lehetnek, hogy milyen márkájú gint érdemes használni, de még az is veszekedéshez vezethet, hogy melyik tonik a legjobb.
Shutterstock
Örök érvényű koktél a martini, ami már egy fokkal bonyolultabb elkészítést igényel, de távolról se megugorhatatlan feladat. Az alapját jelentő gin mellé száraz vermutot kevernek, egyes receptek szerint még vodka is kerül a keverékbe, dísznek kaphat olívabogyót, esetleg citromhéjat. A martini legjobb marketingese alighanem James Bond volt, akinek ez a kedvenc itala. A pultosnak mindig külön kiemelte, hogy rázva és semmiképp sem felkeverve kéri a rendelését. Erről azonban hozzáértők már többször elmondták, hogy a két elkészítési mód között érdemi különbség nincs, jó alapanyagból jó martini lesz, és valószínűleg csak Bond megalkotója, Ian Fleming akart a kémnek kitalálni egy emlékezetes mondást.
Szintén nem hiányozhat egy bárpult kínálatából a klasszikus negroni, vagy annak valamilyen házi csavarral elkészített változata. Az alapvetés, egyenlő arányban gin, édes vermut és Campari, jéggel és citrushéjjal díszítésként. Viszont annak fényében, hogy melyik országban és melyik vendéglátóhelyen készítik, nagyon eltérő lehet, amit negroniként szolgálnak fel.
2. Tengerparti életérzés
Szokatlan ízvilággal bír a tengerparti gin.
