Egy 1500 éves kínai szakácskönyv receptjétől a bolgárkertészek örökségén és az erdélyi családi hagyományokon át egészen a grúz diós és a szecsuáni „halízű" padlizsánig – vajon milyen utat járt be a nyárvég egyik legsokoldalúbb főszereplője, a padlizsán? 7+1 tipp a padlizsánról.
Volt itt kaszinó, több száz éves étterem, mészárszék. Aki ma végigsétál a Mészáros utcán, átvág a Krisztina körúton, vagy felkapaszkodik a Vár macskaköves utcáira, nehezen tudja nem észrevenni, mennyi minden maradt itt a régi Budából. És ugyan eltűntek emblematikus helyek, ma sem maradunk étlen-szomjan.
Egy fesztiválon ma már nem csak az számít, kik lépnek színpadra: legalább ennyire fontos az is, hogy mit lehet enni két koncert között. A Sziget gasztronómiai kínálata az elmúlt években látványosan átalakult. A burger, a pizza vagy a lángos természetesen továbbra is megkerülhetetlen fesztiválklasszikusok, de mellettük egyre több olyan étel és vendéglátóhely jelenik meg, amely már nem pusztán a gyors kalóriabevitelre épít.
A legfontosabb nemzeti ételek sokszor nem a főúri konyhákból, hanem a mindennapokból születnek. Ilyen a lángos is. Kevés magyar étel járt be ekkora utat úgy, hogy közben szinte minden generáció a sajátjának érezhette. De mitől lesz tökéletes? És ha nem akarunk vele bíbelődni, hova menjünk?
Kevés növény van, amelyik ennyire észrevétlenül hódította meg a bolygót, mint a kukorica. Hogyan vált a pattogatott kukorica a mozizás szimbólumává? Milyen magyar hagyományok kötődnek a csöves kukoricához? Kis kultúrtörténet, és az elote, egy klasszikus mexikói grillezett kukorica receptje.
Mi köze Újházi Edének a kovászos uborka levéhez, és mi köze az uborkának az uborkaszezonhoz? Hogy jön a képbe a marhahólyag, és mi az, amit mindenki hajlamos elrontani? És persze az örök kérdés: krumplival, kenyérrel vagy esetleg valami egészen mással indítsuk a fermentációt? 7 tipp a HVG-től a kovászos uborkáról: egy kis tudomány, legendák, ötletek, és egy ikonikus kovászosuborka-leves receptje.
Miért görög a görögdinnye, ha semmi köze Görögországhoz? Hogyan jutott el az egyiptomi fáraók sírkamráitól a magyar Alföld poros dűlőútjain át az asztalunkig? Honnan tudhatjuk, hogy egy dinnye belül édes és lédús, és nem kásás vagy fanyar? És miért esszük olyan magától értetődően kenyérrel, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb párosítása? 7 tipp a görögdinnyéről.
A szocializmus utasellátóinak konyhája, a korszak ikonikus éttermei, élelmiszerei, elegáns vegán desszertek, a francia gasztronómia legnagyobb alakjának regényes élete, skandináv kondimentek, a hentesmesterség magyar bibliájának újranyomása – 7 tipp a HVG-től gasztrotémájú könyvekkel.
Hova tűnik az egres és a ribizli? Melyik lesz az a bogyós gyümölcs, ami túléli az átalakuló klímánkat? Termelők mesélnek arról, miért tűnik el a málna és a ribizli. Cikkünkben felidézzük nagyanyáink receptjeit, de azt is, miért tesz jót a szedés a koncentrációnak és a finommotorikának.
A VIII. kerület középső része nem Budapest kulináris központja, pedig az elmúlt években remek helyek telepedtek meg itt. Szubjektív ajánlónk a hagyományosnál is hagyományosabb cintányéros borozótól „a város legjobb túrós táskájáig”.
Az idei MBH Bank Gourmet Fesztivál jelmondata a „Made in Vidék”, amely egyértelműen azt üzeni: a magyar gasztronómia legizgalmasabb történetei messze túlmutatnak Budapest és a Balaton határain.
Május végén, július elején, amikor a bodza fehér ernyői megjelennek az útszéleken és a kertek sarkain, a többségünk előveszi a befőttes üveget, és szörpöt készít. Ez azonban nem minden: a bodza évszázadokon át nemcsak a népi gyógyászat, hanem a paraszti és polgári konyha egyik alapanyaga volt Magyarországon. Lelőhelyek, sós és édes tippek, régi receptek következnek!
A Csepel-sziget soha nem tartozott a fővárosi gasztronómiai térképek fényes középpontjához. A munkásnegyed, az acél és a gyárfüst által meghatározott városrésznek mégis megvolt a saját, jellegzetes ételkultúrája, ami a gyári menza logikájából nőtt ki – és amelynek nagy része a rendszerváltással együtt el is tűnt. 7 tipp a HVG-től a 21. kerületben.
Ott virít menő éttermek fogásainak tetején, megtalálhatjuk szendvicsekben is. Nem véletlenül: a mikrozöldek rendkívül mutatós alapanyagok. A mikrozöld ugyanakkor talán a legjobb étkezési divat, ami elérhetett minket, hiszen nem csak az íze koncentrált, de a zöldekben rejlő tápanyagok is. Cserébe az áruk is borsos tud lenni, de kis ügyességgel mi is termeszthetünk otthon ilyen szépségeket, cikkünkben megmutatjuk, hogyan.
A piacokon végre feltűnt a spárga. A szezon sztárjának 15 perc hírnév jut minden évben, érdemes kiélvezni azt a pár hetet, amíg elérhető. Nagyon sokoldalú zöldség, amit sós ételek mellett érdemes desszertekben is kipróbálni. Tippet is adunk arra, hogy hogyan.
A gochujang az utóbbi években a modern konyhák egyik legizgalmasabb alapanyagává vált. A paprikapaszta mögött azonban több száz év fermentációs kultúrája áll, és meglepően koherensen illeszkedik a magyar, illetve tágabb értelemben az európai konyhába. A gochujang valódi ereje abban rejlik, hogy hozzáad az ismerőshöz, segít abban, hogy egy klasszikus fogás új dimenzióban mutassa meg magát. Nézzük, mit érdemes tudni róla.
Az indiai konyha megértéséhez nem csupán receptekre, hanem szemléletre is szükség van: a kézzel étkezés hagyománya, a rétegzett fűszerezés és az alapanyagok tudatos használata mind szerves részei ennek a gasztronómiai kultúrának. Bár itthon gyakran leegyszerűsített képet kapunk róla, az indiai konyha rendkívül sokszínű és technikailag is izgalmas. Egy kis utánajárással és nyitottsággal azonban ez a világ otthon is felfedezhető, ebben segített nekünk Sándor Lőrinc séf is, többek között házi paneer- és chutneyreceptekkel.
Budapesten kitört a ramenforradalom: sorra nyílnak a ramenezők, van, aki órákat képes várni, hogy megkóstolja a japánok mára kultikussá vált levesét. A húsleves országában tökéletesen meg tudjuk érteni, miért rajong a fél világ egy ilyen ételért – kis gyorstalpalónk a ramenhez.
A tavasz első és legizgalmasabb vadnövénye korábban érkezik, mint valaha. A medvehagyma szezonja rövid, illata félreismerhetetlen, íze pedig olyan, amiért évente egyszer mindenképpen érdemes kimenni az erdőbe. Nem kell hozzá sem különleges felszerelés, sem botanikusi végzettség – csak egy kosár. Ahhoz azonban, hogy az ember valóban jól járjon, érdemes tudni néhány dolgot – a szezonról, a növény egyes részeiről, a lelőhelyekről, és arról, hogy mit ne szedjünk le véletlenül helyette. Kirándulásra fel!
Ha van étel, amely egyszerre szimbolizálja a magyar puszták ízeit és a polgári konyha eleganciáját, az a gulyás. Bár igazi kulturális ikon, egyre kevesebben főzik otthon, és egyre nagyobb kihívást jelent jót találni belőle a városban. Mitől lesz igazán finom és autentikus?
