Magyarország éves földgázfogyasztása jelenleg 8–8,5 milliárd köbméter, ennek harmadát a háztartások égetik el. Mennyi az a gáz, amiből áramunk lesz, és hogyan változik ez a következő években?
Az éves gázfelhasználásunk mintegy ötödéből, másfél–két milliárd köbméterből lesz villamos energia, de ebbe a mennyiségbe a kapcsolt, vagyis hőt és áramot egyaránt előállító távhőművek termelése is beletartozik. Nagyjából az európai átlag is 20 százalék.
Rövid távon nem az áramtermelésben lesz jelentős földgáz-megtakarítás, hanem a lakossági szektorban; az áramtermelő erőművek földgázfelhasználása kis kilengésekkel, de változatlan.
Mire használják ma a földgázerőműveket a magyar villamosenergia-rendszerben, és mire kellenek a továbbiakban?
Klasszikusan négy profilban használjuk a földgázt: villamos energia termelésére, hőtermelésre, a kettőt összekapcsoltan, kapcsolt erőműként, és lehetnek az árampiacon tartalék erőművek is, amiket akkor hív be termelésbe a rendszerirányító, ha szükség van rájuk.
De ez a modell jelentősen átalakul. A kapcsolt termelés továbbra is domináns: télen mintegy duplaannyi villamos energiát állítanak elő ezek az erőművek, mint máskor, mivel ilyenkor távhőt is termelnek, és mert ilyenkor jóval kevesebb a napenergia. A gázerőművek jobb hatásfokkal termelnek, mint a klasszikus fosszilis erőművek, de a tartalékpiacról az elmúlt években már elkezdte kiszorítani őket az olcsóbban elérhető napenergia és a villamosenergia-tárolók.
A tartalékpiaci árak az elmúlt másfél évben lényegében a harmadára zuhantak vissza, miközben eddig a százhalombattai és a gönyűi erőmű jelentős bevételeket ért el ebből.
Helykeresés zajlik, hogyan tudják profitábilisan működtetni ezeket a már nem fiatal berendezéseket.
Áldás vagy átok, hogy Magyarországon a 15 éves gönyűi erőmű a legfiatalabb?
