Az Üzleti intelligencia hírlevelünk előző részében kezdtük el ismertetni a BCG vállalati megszűnéseket vizsgáló kutatását, amelyben az 1975 és 2025 közötti időszak amerikai adatait vizsgálták. A BCG az esetleges késleltetett hatásokat is figyelembe véve arra a következtetésre jutott, hogy a gazdasági növekedés mértéke nem jelzi előre a várható vállalati megszűnések számát. A kockázatokat sokkal inkább az határozza meg, hogy egy vállalat mekkora, mióta és melyik ágazatban működik.
Az előző részben bemutatott megállapítások a vállalatok összességére vonatkoztak, nem pedig az egyes cégekre. Az átlagosan 18 százalékos ötéves megszűnési arány ugyanis olyan vállalatok átlagát tükrözi, amelyek között vannak rövidebb életű biotechnológiai cégek és száz éve működő vasúttársaságok is. Egy adott vállalat tényleges megszűnési kockázatát alapvetően három tényező határozza meg: az életkora, a mérete és az ágazat, amelyben tevékenykedik.
Az életkor csökkenti a kockázatot, de csak egy bizonyos pontig
A megszűnés veszélye a vállalatok életének korai szakaszában a legnagyobb: húszéves korukig bármely ötéves időszakban 25 százalék feletti. Az alapítást követő első öt évtizedben ugyanakkor a kockázat folyamatosan mérséklődik.
A fiatal vállalatok még nem rendelkeznek azokkal a tartalékokkal és stabilitást biztosító tényezőkkel, amelyek csak az idő múlásával alakulhatnak ki. Üzleti és működési modelljük gyakran még kiforratlan, ezért sérülékenyebbek. Nem éltek át elegendő nehéz időszakot ahhoz, hogy megtanulják, miként kezeljék a válsághelyzeteket. Szintén a rövidebb életút miatt a befektetők, hitelezők, ügyfelek és beszállítók körében sem építették még ki azt a bizalmat, amelynek köszönhetően egy gyengébb negyedév nem a vállalat végét jelenti.
Emellett önmagában természetesen a tapasztalat nem jelent védelmet a megszűnéssel szemben. A kockázat az 50-60 éves vállalatoknál éri el a mélypontját, amikor az ötéves megszűnés valószínűsége nagyjából 13 százalékra csökken, és ezt követően már nem mérséklődik tovább. A felhalmozott tapasztalat egyetlen vállalatot sem tesz védetté a külső sokkhatásokkal szemben. Ráadásul az idő múlása újabb kockázatokat hoz magával: a működési folyamatok egyre merevebbé válnak, a hosszú évek alatt felhalmozódó szervezeti és technológiai örökség megnehezíti a költségstruktúra átalakítását, miközben fokozatosan gyengül a vállalat alkalmazkodóképessége.
