Több mint kétezer bizalmi vagyonkezelési szerződés él Magyarországon, egyetlen negyedév alatt 13 százalékkal nőtt a számuk. Mi áll a boom mögött, és miért akarja átalakítani a rendszert a Tisza-kormány?
Négy cég és három magántőkealapba helyezett befeketés van a portfólióban.
A sajtó, a civil szervezetek és a kutatók számára is megismerhetővé tenné a több ezer milliárdnyi közpénzt felszívó tőkealapok rejtőzködő befektetőit a kormány friss törvényjavaslata. Nemcsak az uniós források, hanem az itthon elsíbolt közpénzek visszaszerzése is cél.
Rosszabb idők járhatnak a NER-potentátok kezében lévő bankokra, ezt a tőzsde is elkezdte beárazni. Míg a társadalom igazságtételt, a betétesek és a kisrészvényesek pozitív forgatókönyvet várnak.
A vállalat korábbi tulajdonosa úgy fogalmazott: „nem kizárólag piaci vagy klasszikus üzleti megfontolások” állnak az eladás mögött.
A Magyar Fejlesztési Bank egyik vezetője szerint a Tiborcz–Mészáros-kör menedzserei annak idején írásban elfogadták, hogy jogszabályváltozás esetén akár át is adják az érintett magántőkealapok irányítási jogait az államnak.
A magántőkealapokról szóló vitákban általában a tulajdonosi kör, a diszkréció vagy a nagyvállalati felvásárlások kerülnek reflektorfénybe. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy ezek a konstrukciók adójogi szempontból hogyan működnek valójában. Pedig a magántőkealapok népszerűségének egyik legfontosabb oka éppen az, hogy rendkívül sajátos adózási logikával működnek. Éppen ezért érdemes közelebbről megvizsgálni első körben a magántőkealapok jogi hátterét, ezt követően pedig azt, hogyan épül fel a magántőkealapok adózási rendszere – hívja fel a figyelmet írásában dr. Magyar Csaba TEP, LL.M., a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője, az Adózóna szakértője.
Megkésve és álságosan teljesítette volna az Orbán-kormány azt az uniós kötelezettséget, hogy hozzáférhető adatbázist működtessen a zárt körű tőkealapok tényleges tulajdonosairól is. Holott azok 2600 milliárd forint közpénzt nyeltek el átláthatatlanul.
Az új kormány alatt eljöhet az igazság pillanata a bankszektorban is: kiderülhet, hogyan zsarolta őket a hatalom, mennyi pénzt toltak a megbillenő NER-cégekbe, kik az MBH tényleges tulajdonosai. Mészáros Lőrincnek azonban még a kiszorítása is sokba fog kerülni.
2026. március végéig minden eddigi becslésnél több, összesen 2645 milliárd forintnyi közpénz talált gazdára magántőkealapokon és egyéb típusú tőkealapokon keresztül – derítette ki a Transparency International Magyarország. A legjobban Tiborcz István, Nagy Márton körei, valamint a 4iG járt.
Az MNB reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben készen állunk arra, hogy segítsük az igazságszolgáltatás munkáját, és szeretnénk a feleslegessé vált ingatlanokat értékesíteni – summázta törekvéseit Varga Mihály jegybankelnök, aki a HVG-nek adta az első interjút.
A leköszönő és visszavonuló nemzetgazdasági miniszter és bátyja áll a mögött a tőkealap mögött, amely hirtelen meglátta a lehetőséget a szélenergiában.
Tovább ömlött a közpénz az eddig is sokat nyerő magántőkealapba. A befektetésről döntő testületben tag volt az alapkezelő korábbi vezérigazgatója is.
A magyar gazdaságnak szemmel látható a kitettsége a NER átláthatatlan vagyonszivattyúi felé.
Húsz éve, december 9-én lépett életbe az ENSZ korrupcióellenes egyezménye, ehhez időzítve jön ki évről évre új, visszaélésgyanús adatokkal a Transparency International Magyarország (TIM). Ezek szerint 2024 végéig már 1300 milliárd forint közpénzt dugtak titkos magántőkealapokba.
A Válasz Online cikke szerint a Nemzeti Tőkeholding adatai és saját adatgyűjtésük alapján közel 1100 milliárd forintnyi állami pénz került olyan magántőkealapokba, amelyek a tényleges tulajdonosokat elrejtik, miközben az Alaptörvény szerint közpénz nem adható nem átlátható tulajdonosi struktúrával rendelkező szervezeteknek.
Azok a magántőkealapok, amelyek birtokolják ezeket az üzleteket, több tízmilliárd forint tőkét kaptak a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alatt működő állami tőkeprogramokból.
Megindították a versenyhivatali eljárást annak érdekében, hogy a 4iG-csoportot birtokló Jászai Gellért érdekeltsége és egy ciprusi bejegyzésű energetikai vállalat megvásárolja a spanyol Iberdrola magyarországi cégét.
Különféle, Nagy Márton miniszter alá tartozó állami tőkeprogramokból összesen csaknem 100 milliárd forint forrás áramlott a Nagy Mártonhoz és testvéréhez köthető alapkezelők által kezelt alapokba. A miniszter és testvére nem árulták el, milyen és mekkora érdekeltségük van a szóban forgó alapokban.
A cégnek legalább 25 milliárd forintja van Mészároshoz köthető magántőkealapokban.
