Hamarosan benyújtják az Országgyűlésnek Magyarország Európai Ügyészséghez (European Public Prosecutor's Office – EPPO) csatlakozásával összefüggő első jogszabálycsomagot, miután a törvénytervezet társadalmi egyeztetése november 5-én lezárult – közölte a HVG érdeklődésére az Igazságügyi Minisztérium. A tárca szerint, ha az Országgyűlés tárgyalja és megszavazza, a jogszabály hatálybalépéséhez 60 napra van szükség, így közvetlen hatása jövő év tavaszán lesz érzékelhető.
De mi lesz ennek, a csatlakozás első ütemébe tartozó jogszabálynak a célja? Elsősorban egy átlátható, nyilvános és a jelentkezőknek egyenlő esélyt biztosító, versenyalapú kiválasztási eljárás bevezetése az európai ügyészi és a delegált európai ügyészi jelöltállításhoz. Magyarország ugyanis tagként két európai ügyészt delegálhat, továbbá a szervezet Ügyészi Kollégiumába hazánkat egy európai ügyész képviseli. A jogszabály az ő jogállásuk rendezése mellett munkaszervezeti alapokat is rögzít.
Az európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztási eljárása előreláthatólag 2027 tavaszán fog zajlani.
Emlékezetes, a Tisza Párt fontos választási ígérete volt az Európai Ügyészséghez csatlakozás, amit az Orbán-kormány korábban azzal utasított el, hogy az sértené Magyarország szuverenitását – Polt Péter akkori legfőbb ügyész sem rajongott az ötletért. A kormányváltás után Magyar Péter május végén benyújtotta a csatlakozási kérelmet az EPPO-hoz, amit Brüsszelben el is fogadtak, így elindulhatott a csatlakozási folyamat – mi lettünk a 25. csatlakozó tagállam, már csak Dánia és Írország marad távol.
Az előkészítő folyamat részeként nemrég, szeptember 29-én Budapesten tartott egyeztetést a Laura Codruta Kövesi akkori európai főügyész és csapata a magyar tárgyalódelegációval. A népes magyar csapat tagja volt mások mellett Görög Márta igazságügyi miniszter, Pósfai Gábor belügyminiszter és Lajtár István legfőbbügyész-helyettes, valamint Szoboszlai-Szász Richárd ügyész is.
