Hogyan építette fel saját divatbirodalmát Rotschild Klára, akinek a szalonjában Kádár Jánosné, Tito felesége és ünnepelt művészek is megfordultak? Miként lett rendszereken át az elit kedvenc divattervezője, és mi magyarázza kivételezett helyzetét, miközben még párttag sem volt? Halálának 50. évfordulója alkalmából idézzük fel Rotschild Klára életét és munkásságát.
„Klara Rotschild, Kelet-Európa legismertebb divattervezője »tragikus körülmények között« hunyt el – közölte a családja. A 74 éves tervezőnő, aki a második világháború előtt Budapesten és Párizsban is hírnevet szerzett magának, karrierje utolsó szakaszában egy, a szovjet blokkban egyedülálló, állami tulajdonú divatszalont vezetett. A »tragikus körülmények között« kifejezéssel Magyarországon általában öngyilkosságra utalnak. Helyi, jól értesült források szerint Rotschild asszony fájdalmas állkapocsfertőzés miatt vetett véget életének” – így jelentette be a New York Times ötven évvel ezelőtt, hogy 1976. november 13-án elhunyt a 20. századi magyar divatvilág meghatározó alakja.
Nagy szó az, ha valakinek a haláláról egy olyan újság is megemlékezik, mint a New York Times, de a korabeli magyar sajtóban még kevésbé spóroltak a jelzőkkel, a Népszabadság gyászhírében egyebek mellett kitűnő ízlésű, világszínvonalú divatházvezetőként említették, aki
úgy halt meg, ahogyan élt: merészen és kíméletlenül önmaga iránt.
Rotschild Klára 1903. február 22-én született Budapesten, a szabómesterként dolgozó, saját műhellyel rendelkező Rotschild Ábrahám Adolf és Spirer Regina harmadik gyermekeként. Az ő esetében az alma valóban nem esett messze a fájától, és volt kitől tanulnia, amikor például elég idős volt, édesapját már párizsi útjaira is elkísérte.
Miután a szülők elváltak, Spirer Regina inkább a középosztálybeli vásárlók igényeit szolgálta ki, Rotschild Ábrahám Adolf pedig új feleségével az oldalán az előkelőbb nőknek készített ruhákat, az ő szalonjában dolgozott Rotschild Klára akkor is, amikor 1925-ben feleségül ment Glücksthal Pál textilkereskedőhöz, és csak közel tíz év múlva áll a saját lábára.
Ezt azonban megelőzte egy kellemetlen ügy. A Rotschild családnak nem egy peres ügye akadt a harmincas években, és az ő nevét is egy botrány ismertette meg a szélesebb közönséggel.
A berlini fal leomlása után lélegeztetőgépre rakott, majd megszűnt magazin, a Sibylle különleges kis sziget volt a keletnémet kultúrában, egyfajta csoda, noha a cenzúra így is lecsapott néha a szerkesztőségre.
Másik fia, Matolcsy Máté is kapott korábban.
A Spar-ügy csak egy a Magyarországot érintő számos uniós jogvita közül. Az ügyek nagyrészt a NER örökségei.
