Negyedszázadnyi adósságot törlesztett magyarországi rajongótáborának Maynard James Keenan és Billy Howerdel zenekara, hétfői Budapest Parkos koncertjük pedig minden várakozásunkat felülmúlta.
„Megdőlt a régi tézis, amely szerint a szem a lélek tükre” – mondja Konrád László fogorvos, de ennél jóval többet is állít: tudatos szokásokkal és egy kis külső segítséggel egy életen át megőrizhetjük saját fogainkat. Miért idegenkedik a gyökérkezeléstől és a koronáktól? Milyen új anyag viselkedik majdnem olyan tökéletesen, mint a fogzománc? Mi okozhat fogászati gócot?
„Az alváshiányra az alvás a legjobb megoldás” – bölcs tanács, de meglehetősen frusztráló azoknak, akiknek nehezek az éjszakáik, és még keményebbek a reggeleik. De miért borítja fel az érzelmi egyensúlyunkat az álmatlanság a tudomány szerint, és főként mit tehetünk azért, hogy ne kelljen ezzel együtt élnünk? Tomacsek Vivien pszichológus, alvásszakértő segített eligazodni a témában.
Azt, hogy hogyan lehet fenntarthatóbban vezetni egy háztartást, menedzselni a mindennapokat, vagy éppen az ünnepeket, a nyaralást, azt tanulni kell. Vagyis elakadni nem szégyen, másokat földbe döngölni viszont igen. És lehet, hogy a válságok közepette egy ilyen váltás az utolsó, ami valakinek eszébe jut, a közösségben mindig erő van. Andacs Noémivel, a Tudatos Vásárlók Egyesületénél futó ÖkoKörök program vezetőjével beszélgettünk.
Furcsa kölcsönhatásban él a hatalommal bíró a hierarchiában alatta állókkal. Egymás nélkül talán nem is léteznének. Fejlődés azonban csak akkor adódik mindkét fél számára, ha pozitív hatalomról beszélhetünk.
Egyre inkább bizonyított, hogy a magány jelentős egészségügyi kockázati tényező, kutatások szerint hatása akár a dohányzáséval is összemérhető. De mit jelent valójában magányosnak lenni, mi zajlik le a szervezetünkben, ha egy alapvető szükségletünk nincs kielégítve? És mit tehetünk egyénként és társadalomként, hogy visszafordítsuk a kedvezőtlen folyamatokat?
Az ember szabadságra megy, és egyből leveri egy vírus. Ismerős? A jelenség magyarázata a stressz, amelynek különös hatása testszerte érvényesül, így az immunrendszert is befolyásolja. Szakemberekkel annak jártunk utána, mire jó a stressz, mikor sok belőle, és milyen technikákkal lehet csökkenteni. Hogyan különböztessük meg a krónikus stresszt a kiégéstől, és mikor érdemes már szaksegítséget kérni tüneteink miatt?
Van, akinek egyszerű magyarázat, van, akinek az indentitásává válik, mást meg sem érint különösebben, amikor orvos mondja ki róla, hogy az átlagosnak tekintettől eltérően működik az idegrendszere. A szakértők szerint mindenkinek érdemes meghagyni a szabadságát ebben. De miért van mostanában annyi ADHD-val és autizmussal élő ember? Mit jelent a neruodiverzitás? És igaza van-e annak, aki „divatdiagnózisról” vagy „szupererőről” beszél?
A nyersanyagokból épít jövőt és a körforgásos szemléletre alapoz Temesi Apol textiltervező-ökodizájner. A SoundWool története mutatja, hogyan kapcsolható össze a kutatás, a fenntartható dizájn, az anyagismeret és a társadalmi felelősségvállalás.
Az ország, amelyet egy napra leállítanak a nők, a globális és ipari méretű egyetemi csalás működése, egy háborús fotós dilemmái a család és a hivatása között, továbbá afgán nők, vietnami-amerikai árvák, tel-avivi étteremalapítók és a Femen egykori vezéralakjának elképesztő történetei – január 24-től hatvan filmmel indul a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF). Ezek közül ajánlunk néhányat.
Nagy röhögések, bátor kitárulkozások, érdekes együttműködések. Bongor, a Carson Coma, Dé:Nash, a Mayberian Sanskülotts és IamYank albumait szerettük legjobban idén. Ez szerintünk a 2025-ben megjelent magyar lemezek legjobbjainak rangsora.
Sose késő, hogy nekifogjunk a fogszabályozásnak, történjen bár esztétikai vagy egészségügyi okból. Ma már attól sem kell tartani, hogy szégyenérzet társul az eszköz viseléséhez, és a lehetőségeknek csak a pénztárca szab határt. Dr. Tokai Évával, a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének munkatársával beszélgettünk arról, mit nyerünk a fogszabályozással, és mire kell elszánni magunkat, ha elkezdjük.
Az öltözködésre sokan lehetőségként tekintenek, míg mások csak szükséges rosszként, stresszes dilemmaként kezelik. A probléma negyven fölött csak fokozódik: megváltozik a testünk és az is, ahogy mások viszonyulnak hozznk. Hogyan segíti elő az öltözködés a boldogságot? Hogyan lehet kikerülni a fast fashiont? Mit nem szabad hordani? Hogyan érdemes összeállítani egy jó gardróbot? Lendvai Lilla stylisttal beszélgettünk.
A klímaváltozás nemcsak ökológiai, hanem erőteljes pszichológiai kihívás is, amely összetett érzelmi reakciókat vált ki. De vajon az ökobűntudat megbénít-e minket, vagy éppen motiválóan hat?
A NER-es luxizást pellengérre állító Lölő című dalával robbant be két éve a Z-generációs rapperek egyik különös figurája, a vajdasági Berta Csongor, azaz bongor. A minap megjelent EXTÁZIS című lemeze sem mentes a közéleti témáktól, de a fókuszba most inkább az alkohollal való küzdelme került. Interjú.
A november 11. és 19. között zajló 22. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon idén a beszélgetések mellett hatvan, friss és művészileg kiemelkedő dokumentumfilmet láthat a közönség, amelyek különböző perspektívákból fedezik fel az emberi élet sokszínűségét. Ezekből ajánlunk néhányat.
Csodásan illusztrált kötet jelent meg a magyar hiedelemvilág központi alakjáról, aki tökéletes alany volt a bűnbakképzésre. A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum szerzőjével, Magyar Zoltán néprajzkutatóval és folkloristával beszélgettünk.
A berlini fal leomlása után lélegeztetőgépre rakott, majd megszűnt magazin, a Sibylle különleges kis sziget volt a keletnémet kultúrában, egyfajta csoda, noha a cenzúra így is lecsapott néha a szerkesztőségre. Hogyan feszült egymásnak egyéniség és konformitás a vasfüggönyön innen, és mi változott azóta? Hogyan vezetett el a demokrácia az uniformitásig a divatban? Erről mesélt Budapesten a magazin legendás fotósa, Ute Mahler.
A színész, aki mindenhol ott van – mára így lehetne jellemezni a chilei származású színészt, akinek a karrierje viszonylag későn robbant be, de annál nagyobbat szólt. Akinek pedig egy nagyító mellett kell élnie az életét, mint most Pedro Pascalnak, számolnia kell azzal, hogy lesznek, akik pellengérre állítják, vagy egyszerűen csak megunják.
Hiába kapott az utóbbi években nagyobb hangsúlyt az elfogadás, a mások kritizálása nem kopott ki a szokásaink közül. Csak azért, mert valaki a tömegek által idealizált alkattal rendelkezik, korántsem immunis a testszégyenítésre. Hogyan élik meg ezt nők és férfiak? Hogyan vértezhetjük föl magunkat a kéretlen vélemények ellen? Mitől függ, mit tartunk szépnek? Egyáltalán szabad-e rosszul éreznie magát annak, aki sovány? Bai-Nagy Katalin pszichiáterrel beszélgettünk.
