Litvinyenkóval egy nagyobb adag végzett

A polónium-210 kis mennyiségben megtalálható a talajban és a levegőben, illetve az emberi testben is. Nagyobb mennyiségben viszont károsíthatja a szöveteket és a szerveket.

A régiesen rádium F-nek nevezett anyagot nagyon nehéz kimutatni a szervezetből

„Úgy tűnik, szándékosan választották ezt az anyagot, pontosan azért, mert nehéz észrevenni a jelenlétét” – nyilatkozta a BBC-nek Philip Walker, a University of Surrey fizikaprofesszora.

A polónium-210 bőrön keresztül nem jut be a szervezetbe, azt le kell nyelni, vagy be kell lélegezni, hogy pusztító hatását kifejtse. A fertőzött környezete nem fogja érzékelni a hatást, ugyanis az elem csak kis „hatótávban” sugárzik, s ezért csak a környező szöveteket károsítja.

„Valószínűtlen, hogy a Litvinyenkót kezelő személyzetből bárkit is káros behatást ért a polónium-210 miatt” – tette hozzá William Gelletly, Walker kollégája. „Ez csak akkor történhetne meg,h a a testéből származó folyadékot belélegezték volna, vagy egyéb módon a testükbe került volna.

A polónium 210-et többek között műholdak áramforrásaiban használják, de semmiképpen sem olyan formában, amely szennyeződést idézhetne elő. Nyomokban jelen van a dohánytermékekben is.

„Ahhoz, hogy valakit megmérgezzenek, sokkal nagyobb adagra van szükség” – magyarázta Dudley Goodhead, a brit Orvosi Kutatási Tanács Sugárzási és Genomstabilitási csoportjának vezetője. „Ehhez már mesterségesen előállított, részecskegyorsítóból, vagy atomreaktorból származó polónium-210 kell.”