A munkahelyi stressz kezelése globális feladattá vált a világon, mivel a dolgozók állandó fesztültsége rövid távon teljesítményromlást, később pedig az adott cég gazdasági eredményeinek csökkenését eredményezheti. A gazdasági világválság idején különösen fontos, hogy a munkaadók és a dolgozók egyaránt foglalkozzanak a munkával járó stresszfaktorokkal. A munkahelyi stressz tehát nem csak a dolgozók, hanem a vállalat problémája is egyben. A jó munkahelyi vezetés egyik ismérve, hogy központi feladatként kezeli a munkahelyi stressz csökkentését. Az Egészségügyi Világszervezet, azaz WHO ajánlása segítséget nyújthat munkaadónak és munkavállalónak egyaránt.
Mi a munkahelyi stressz?
A munkahelyi stressz a munka, a munkahelyi környezet és a szervezet kényelmetlen, feszültségkeltő jellegére adott érzelmi, gondolkodásbeli, viselkedéses és élettani választ jelenti. Ez abból is adódhat, hogy a stressz és a munkahelyi elvárások között néha elmosódik a határvonal. A vezetők gyakran nem érzékelik, hogy mikor válik komoly stresszhelyzetté egy adott elvárás. Sőt azt sem látják mindig tisztán, hogy például olyan apró segítséggel, mint a vezetői motiválás vagy a jobb időbeosztás, is sokat tehetünk a probléma megoldásáért. Az eredményes stresszkezelés kulcsa, hogy a vezetők tisztában legyenek beosztottjaik képességeivel, munkaidejével, motivációival, a rendelkezésre álló forrásokkal és mindezek függvényében jelöljék ki az egyéni feladatokat.
Mi okozhat munkahelyi stresszt?
Többek között a szegényes munkahelyi környezet, a rossz vállalati struktúra, a vezetők elégtelen kommunikációja, helytelen hozzáállása és munkaszervezése egyaránt okozhat stresszes helyzeteket. A WHO kutatásai azt mutatják, hogy a munkahelyi stressz legfőbb oka azonban az, hogy a vezetői elvárások és a cég részéről érkező nyomás nem állnak párhuzamban a dolgozó képességeivel, lehetőségeivel, és így aztán a teljesítményével. A stresszorok közé tartozhat például a munka tartalma, az egyhangú, legkevésbé sem izgalmas, felesleges és értelmetlen feladatok, a változatosság hiánya, az egyén számára idegen és nem kedvelt munkafolyamatok. Feszültségforrás lehet a munka mennyisége és lépései, a túl szigorú és hosszú munkaidő, illetve ha nincsenek fejlődési lehetőségek a karrier tekintetében és természetesen a személyes kapcsolatok is.
A munkahelyi stressz egyénre gyakorolt hatásai
A stressz minden emberre másként hat. A munkahelyi stressz élménye olykor szokatlan és nem helyénvaló magatartást vált ki a dolgozóból, amihez rossz fizikai és mentális állapot is társul. Kirívó esetben a hosszú távú stresszhatás, vagy a munkához kapcsolódó traumás események pszichés problémákat is okozhatnak. Stressz hatására az embernek nehezére esik egészséges egyensúlyt tartania munkája és magánélete között. Az a dolgozó, aki állandó feszültségben végzi munkáját, az idő előrehaladtával egyre levertebb és ingerlékenyebb lesz, fáradtnak és rosszkedvűnek érzi magát, nyugtalanul alszik. Nem képes pihenni, relaxálni, vagy éppen összpontosítani. Nehezére esik a logikus gondolkodás vagy döntésképtelenné válhat, ami kimondottan hátrányos például egy középvezetői vagy vezetői pozíció esetében. Elképzelhető, hogy a feszültség levezetése érdekében valamilyen egészségtelen szokást is felvesz, mint például a dohányzás, italozás vagy droghasználat. A stressz hatással lehet az immunrendszerre is, csökkenti a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét, hosszú távon pedig olyan súlyos fizikai problémákat is okozhat, mint a szív- és emésztőrendszeri betegségek, a fejfájás vagy a hátfájás.
A munkahelyi stressz munkahelyre gyakorolt hatásai
A stressz a munkahelyre is negatív hatást gyakorol, hiszen a dolgozók a fentebb említett problémák miatt egyre többször maradhatnak ki a munkából. Romolhat tehát a teljesítmény, csökken a termelékenység, a munkabiztonság, és megnőhet a munkahelyi balesetek száma. A cég iránti elkötelezettség is alább hagy, egyre többen mondanak fel, jogos vagy olykor jogtalan követeléseiket a céggel szemben peres úton próbálják érvényesíteni. Mindezt természetesen csak ideig-óráig lehet véka alá rejteni, a problémák hatása el fog jutni az ügyfelekig, illetve egyre több panasz érkezhet a fogyasztók részéről is. Végső soron a cég megítélése csorbulhat, ami manapság az egyik legnagyobb veszteséget jelenti. Ha a központi feladatokat ellátó embereket, vagy a dolgozók nagy számát érinti a munkahelyi stressz, változásokat kell eszközölni, és egészségesebb körülményeket kell teremteni a munkahelyen.
Mit tehetünk a munkahelyi stressz ellen?
A munkahelyi stressz felismerése lehetőséget ad arra, hogy pozitív irányú változásokat hozzanak létre a vezetők. A munkáltatónak egyébként is rendelkeznie kell irányelvekkel a dolgozók egészségének biztosítását illetően, amely a munkahelyi stresszre is kiterjed. Ezen irányelvek célja a munkahelyi stressz felismerése, a még időben történő válaszlépések megtétele és a rehabilitáció. A munkahelyi stressz hatásosan kezelhető a hagyományos kockázatkezelési eljárások alkalmazásával, amelynek öt elengedhetetlen lépése a következő: először is elemezni kell a stresszforrásokat, a stresszes munkafolyamatokat, és esetenként azokat a vezetőket, munkatársakat, akik a stresszes helyzeteket okozzák. A helyzetfelmérés után ki kell dolgozni egy cselekvési tervet, amelyben meghatározzák, hogy milyen folyamatokon és vezetési stílusokon kell változtatni. Ezt követi a cselekvési terv végrehajtása, majd az eredmények kiértékelése.
Az Ön munkahelye tesz a munkahelyi stressz ellen? Nevezze be a céget 2009. május 31-ig a Szívbarát Munkahely pályázatra! Részletek: www.szivbaratmunkahely.hu.
Forrás : WHO: Protecting Workers’ Health Series No 3. Work Organisation & Stress, 2005
Kapcsolódó cikkeink:
- A 6 leggyakoribb stresszor
- Munkahelyi stressz - Nem megszüntetni kell, hanem optimalizálni
