Kis cigány néprajz

A „megfelelően tág” és előítélet nélkül is használható fogalom, a cigány szó rehabilitálását szorgalmazza közvetve a költőként és festőként is számon tartott néprajztudós, Bari Károly. Ez tűnik ki a tanulmányából, amely az Amaro Drom című folyóirat mellékleteként jelent meg. A cigányokról című, közérthető nyelven írt összefoglalót a négy évtizedes terepmunkáját is dokumentáló cigány–magyar szójegyzékkel, valamint fotókkal egészítette ki. A fővárosi önkormányzat támogatta szakmai intézmény, a budapesti Cigány Ház–Romano Kher annyira hiánypótlónak tartja a különszámot, hogy a napokban eljuttatta hatszáz közép- és felsőfokon tanuló ösztöndíjasának, valamint iskoláknak, könyvtáraknak és a cigány közéletet formálóknak. A 13. század óta Magyarországon élő, és a letelepedési tilalmak miatt is vándorló cigányok zárt világának mindennapjait, szokás- és hiedelemrendszerét áttekintő tudományos alapvetésből válaszok meríthetők akár aktuálpolitikai kérdésekre is. Megtudható például, hogy az egyes cigány csoportok kiválasztódott vezetői egykoron valóban a vajdák voltak. Ez a rendszer már korábban megszűnt, viszont a 20. század közepe óta a helyi közigazgatás jelölt ki vezetőnek szerinte megbízható – a cigány közösség által rendszerint bizalmatlanul fogadott – cigányokat.