Bécsben lázasan találgatják, politikai bosszú vagy csak szimpla kiszivárogtatás eredményeként szerezhette meg a brit Reuters hírügynökség azt a feljegyzést, amelyben a Raiffeisen Zentralbank (RZB) és külföldi tevékenységre alakult leányintézménye, a Raiffeisen International (RI) vezetői az összeolvadást latolgatják. A bizalmasnak minősített dokumentum nyilvánosságra kerülésére a tőzsdén jegyzett RI részvényeinek 20 százalékos zuhanásával reagált a fúzió következményeitől tartó piac.
Az RZB vezére, Walter Rothensteiner és helyettese, az RI első embere, Herbert Stepic hiába bizonygatták, hogy a sietségre nem azért van szükség, mert bármelyik pénzintézet sürgős tőkeinjekcióra szorul. Elismerték ugyanakkor, hogy a fúzió nyomán kialakuló Raiffeisen-csoport könnyebben jutna tőkéhez, hogy megfeleljen a szigorodó tartalékolási követelményeknek. Az RZB-nek az ügyletben tanácsokat adó Morgan Stanley amerikai befektetési bank szerint 4,6 milliárd eurós tőkebevonásra lenne szükség a formálódó előírások teljesítéséhez.
A két pénzintézet egymással és a szövetkezeti Raiffeisen-szektor egészével is bonyolult tulajdoni viszonyban van. Az Ausztria egészét behálózó 541 Raiffeisen-pénztár és bank – amelyeknek 1,7 millió lakossági tulajdonosa van – nyolc tartományi bankot (Landesbank) birtokol. A nyolcak a tulajdonosai a piramis csúcsán álló RZB holdingnak. A harmadik legnagyobb osztrák pénzintézetnek számító RZB maga 72,8 százalék erejéig az RI gazdája, a többi részvényt 2005-ben tőzsdére vitte, és ebből 969 millió euróhoz jutott.
Az RI 17 egykori szocialista országban van jelen, ahol 59 ezer embert foglalkoztat és 15 millió ügyfele van. A – talán túl heves tempóban – regionális óriássá fejlődött RI leánybankjait megrázta a nemzetközi pénzügyi válság, főként az ukrán érdekeltségeknél vannak komoly bajok. Annyit a bank is elismert, hogy a 2008-as 780 millió után tavaly 1,7 milliárd eurónyi tartalék képzésére kényszerült: enynyit kellett félretennie be nem hajtható hitelekre számítva. A pénzintézet nyeresége is zuhant, és a terjeszkedés folytatásához friss tőkére lenne szükség.
Leányánál jobb évet zárt az RZB, amely tavaly is hozta előző évi nyereségét. Megnőtt viszont a tőkeigénye: a 2008 végén kapott, a válságtól védő 1,75 milliárd eurós állami tőkejuttatást rövidesen vissza kell fizetnie, ha nem akarja, hogy azt az állam tulajdonná alakítsa. Emellett a jövő év végéig 6 milliárd eurós adósságát kell újrafinanszíroznia. Az összeolvadással mindkét fél jól járna, mert az RZB jelenleg a tőzsdén csakis a leányán keresztül tud pénzt szerezni, annak viszont nincs önálló banki engedélye. Együtt mindkét probléma megoldódna, és megerősödve könnyebben férnének hozzá a nemzetközi pénzpiacokhoz. Nem vonnák be a fúzióba az RZB tartományi és helyi bankjainak végzett tevékenységét, hanem a holding mintegy ezer vállalati, illetve Ausztriában működő külföldi ügyfelére összpontosítanának.
A kiszivárogtatás miatt immár nagy figyelem mellett készülő fúziós tervek április elejére formálódhatnak véglegessé, sorsukról a nyáron dönt a közgyűlés. A tőzsde attól, hogy legalább féligazságokhoz jutott, valamelyest megnyugodott, az RI árfolyama emelkedett. A spekulánsok ugyanis haladéktalanul elkezdték a részvények begyűjtését, mondván, a tapasztalatok szerint fúzió előtt ez előnyös befektetés.
FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS
