Arra biztat honlapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), hogy már év közben, havi rendszerességgel a tevékenységükre jellemző kereset (tjk) után fizessenek személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot a főállású egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások főállású tagjai. Év végén ugyanis – ha annak ellenére a tjk-nál alacsonyabb összeg után adóztak és tébéztek, hogy a vállalkozás jövedelméből a tjk-ra is futotta volna – már csak vállalkozói kivét, illetve személyes közreműködői díj kiegészítéseként számolhatják el a különbözetet. Márpedig ez után ugyanakkora a tb-teher (27 százalék), mint bármilyen munkajövedelem után, csak éppen nem tb-járuléknak, hanem egészségügyi hozzájárulásnak hívják, és nem jár utána táppénz, gyed, nyugdíj. A tb-terhek szempontjából Vámosi-Nagy Szabolcs korábbi APEH-elnökhelyettes, az Ernst & Young adószakértője szerint is már év közben foglalkozni kell a tjk tartalmával, nagyságával, és havonta kell megfizetni a járulékot. Mondván: nem életszerű, hogy valaki nem havonta, hanem csak az év végén veszi ki vállalkozásából a keresményét.
Ettől eltérő álláspontot fogalmazott meg a HVG-nek Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Szerinte nemcsak hogy „nem kell kapkodni, de nem is lehet”. Ezt arra alapozza, hogy a 2010-től alkalmazandó új szabály a tárgyévi főtevékenységre írja elő a tjk szerinti adózást, tébézést. Márpedig szerinte egy vállalkozó nem lehet biztos abban, hogy például április és december között is az lesz-e a főtevékenysége, ami január és március között volt. Személy szerint ő sem tudná megmondani, hogy az adótanácsadás vagy inkább cége ügyvezetői feladatainak ellátása lesz az idén a főtevékenysége – példálózott. Abban sem lát semmi kivetnivalót és jogszerűtlent, ha valaki nem havonta, hanem az év végén, egy összegben veszi fel vállalkozásából a személyes közreműködéséért járó díjat, s fizet utána tb-járulékot, amiért ellenszolgáltatást is kap.
Mindenesetre nem látszik a tb-alapokon, hogy az új szabályozástól és az adórevíziótól beijedve meglódultak volna a járulékbevételek. Bár összegük márciusban csaknem 8 milliárd forinttal meghaladta a 214 milliárdos havi előirányzatot, a kiugrást egyszeri bevételekkel – korábbi járulékadósságok megfizetésével, mint például a MÁV-nál – magyarázzák a pénzügyi tárcánál.
Érti és helyesli az új szabályozás célját Vámosi-Nagy, mert ma Magyarországon az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások tagjai a munkajövedelmük nagy részét gyakran tőkejövedelemként könyvelik el, kihasználva, hogy az utóbbira alacsonyabb közterhek rakódnak. Ugyanakkor a szabályozást alkotmányossági szempontból támadhatónak véli, mert a tjk fogalma nem eléggé körülhatárolt, ezért jogbizonytalanságot okoz. Bár a személyi jövedelemadóról szóló törvény több módszert is ajánl a tjk meghatározására, és kötelezővé is teszi a vállalkozások számára a módszertan rögzítését, a szakértők szerint ez a gyakorlatban mit sem ér. Hiába léteznek például egyes szakmák kereseteire konkrét adatok, egyáltalán nem biztos, hogy az országos átlagokból egy nagyvárosi és egy falusi fodrász, kőműves, biztosítási ügynök képes meghatározni egy olyan számot, amit az adóhivatal is elfogadhatónak talál.
Nem véletlen, hogy több vállalkozói érdekképviselet, ügyvédi kamara és az adószakértők egyesülete már tavaly indítványozta az Alkotmánybíróságnál, hogy vizsgálja meg a jogszabályok alkotmányosságát. Csalódnia kellett annak, aki azt remélte, hogy már a 2010-es évet érintő első járulékfizetési határidő (február 12-e) előtt választ kap. Vadász Iván logikája szerint viszont az sem lesz késő, ha esetleg csak az ősszel születik meg az AB határozata. Ő is és Vámosi-Nagy is úgy véli, hogy a testület mindenképpen elmeszeli a szabályozásnak azt a részét, amely a ténylegesen ki nem vett (eredménytartalékban hagyott) jövedelem után is adót, járulékot fizettet.
Amúgy nehéz megtippelni, hogy az AB miként dönt, mert a láthatatlan alkotmányt időnként az alkotmánybírák is másként és másként látják – vélekedik Vámosi-Nagy. Sokakat meglepett például, hogy az úgynevezett szuperbruttó (vagyis hogy a jövedelemadót a 27 százalékkal növelt bruttó kereset után kell fizetni) nem akadt fenn az alkotmányossági szűrőn. A testület indokolása szerint a jogalkotó viszonylag szabadon határozza meg, mi az adó alapja. Ebből viszont nem feltétlenül adódik, hogy a járulékalapnál is ugyanerre a következtetésre jut az AB. Részben például azért, mert tb-ügyekben szigorúbb szokott lenni. Miután ilyenkor biztosítási jogviszonyt vizsgál, azt is firtatni szokta, hogy a többletteher fejében kap-e a járulékfizető többletszolgáltatást, s ha igen, arányos-e az adok-kapok. E logikára építve meszelte el az AB 1997-ben például azt a szabályt, amely a munkaviszony mellett, illetve a többes vállalkozók számára előírta, hogy második-többedik jogviszonyukban fizessenek legalább a minimálbér fele után járulékot.
Vannak, akik a már alkotmányellenesnek ítélt ingatlanadó alapjával, a forgalmi értékkel állítják párhuzamba a tjk szabályozását. Mondván: mindkét esetben meghatározhatatlan, nem egzakt összeg a közteher alapja. Emellett az adózó és az APEH közötti vita esetén az adóhatóság is nehezen tudja bizonyítani, hogy miért taksálja ő többre az adott vállalkozó tevékenységére jellemző keresetet – hívta fel a figyelmet Vadász. Ehhez ugyanis egy perben konkrét adózók konkrét adataival kellene érvelnie, de ezt az adótitok miatt nem teheti meg. Olyan per viszont abszurd lenne, amelyben az alperessel nem ismertetik a felperesi érveket.
MOLNÁR PATRÍCIA
