A gazdasági válság ellenére növelték a harmadik világnak adott állami segélyük nettó összegét a fejlett országok, az öt évvel ezelőtt rögzített célt azonban nem sikerül elérniük – állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss összesítése. A hivatalos programban (DAC) részt vevő 23 OECD-tag tavaly 119,6 milliárd dollárral támogatta a fejlődő országokat, ez reálértékben 0,7 százalékos növekedés. Ha az adósságelengedés visszaesését nem számolják bele, akkor viszont már 6,8 százalékos az emelkedés. A nyolc vezető ipari ország 2005-ben Gleneaglesben tartott csúcstalálkozóján azt vállalták, hogy az OECD-tagok a 2004-es árakon számolva 2010-ben 130 milliárd dollárt, bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 0,36 százalékát fordítják segélyekre. Az OECD számításai szerint az összeg az idén ehelyett 108 milliárd dollár, az arány pedig 0,32 százalék lesz. A 2009-es tényadatok alapján a legtöbbet a világ legnagyobb gazdasága, az USA költötte erre a célra (28,66 milliárd dollár), a GNI-hez viszonyítva pedig Svédország (1,12 százalék) volt a listavezető. Ausztria és Németország adósságelengedésük visszaesése, Görög- és Írország pedig költségvetési problémái miatt nyújtott kevesebb támogatást. A hivatalos OECD-segélymechanizmusban nem szereplő kelet-közép-európai tagok közül Magyarország kétoldalú programoknak köszönhetően növelte, Szlovákia pedig ugyanezen tényező súlyának csökkenése miatt mérsékelte – az átlagtól messze elmaradó – segélyezését.
