Michael és Nanette Craver ellen az Egyesült Államokban és Oroszországban is büntetőeljárást indítottak. A Pennsylvania államban élő középkorú házaspár a gyanú szerint éheztette és bántalmazta a dél-uráli Cseljabinszkból örökbe fogadott hétéves fiát, az amerikai dokumentumaiban már Nathaniel Craverként szereplő Ványa Szkorobogatovot (képünkön balra), aki tavaly augusztusban belehalt sérüléseibe. A gyermek testén több mint nyolcvan sebet, zúzódást találtak az orvosok, így a hatóságok biztosak abban, hogy a héten kezdődő bírósági tárgyaláson bizonyítani tudják a március óta őrizetben lévő vádlottak bűnösségét.
A per alakulását Moszkvában is nyomon követik, az utóbbi években ugyanis több hasonló ügy zaklatta fel az orosz közvéleményt. Tavalyelőtt decemberben például azt fogadta általános felháborodás, hogy egy virginiai bíróság felmentette a gondatlanságból elkövetett emberölés vádja alól Miles Harrisont, noha a férfi szintén egy Oroszországból örökbe fogadott kisfiú haláláért felelős: a tűző napon hagyott kocsijában felejtette a kétéves gyermeket, Gyima Jakovlevet. Szerencsésebb volt Artyom Szaveljev, akit nemrég egyedül indított – szavai szerint – moszkvai kirándulásra örökbe fogadó anyja. Az már csak a célállomáson derült ki, hogy a nyolcéves, néhány hónappal korábban egy Vlagyivosztokhoz közeli gyermekotthonból az Egyesült Államokba vitt fiú csomagjában az örökbefogadást felmondó levél is volt.
A botrányos esetek után Moszkvában szinte minden alkalommal szóba került, hogy szigorítani kell a külföldi örökbeadás szabályait, de 2006 óta semmi sem történt. Az akkor bevezetett változások értelmében csak olyan állami gondozottat lehet külföldre adni, aki számára odahaza nem akad befogadó család. Az eljárásban közreműködő, erre szakosodott ügynökségeknek pedig félévente, míg az új szülőknek a közös élet első három évében összesen négy alkalommal számot kell adniuk az orosz hatóságoknak a külföldre került gyermekek hogylétéről. A szigorítás csak részleges eredményt hozott, mivel az örökbefogadókat tüzetesebben ellenőrzik ugyan, de a tájékoztatók többnyire formálisak maradnak, így nem lehet pontosan nyomon követni az örökbeadottak sorsát. Igaz, valamelyest így is javult a helyzet. A newsru.com internetes hírportál által idézett adatok szerint 2006-ig tíz év alatt 12 orosz kisgyermek halálát okozták amerikai örökbe fogadó szüleik, míg azóta összesen három ilyen esetről tudni.
Artyom Szaveljev hazaküldése után további szigorításra készülnek Oroszországban. Amíg pedig nem sikerül az ilyen ügyek kezelését az eddiginél egyértelműbben szabályozó megállapodást kötni, felfüggesztik az amerikai örökbefogadásokat. A moszkvai külügyminisztérium a héten egyeztet Washington képviselőivel a tervezetről, amely egyebek közt a befogadó ország gyámhatóságait is kötelezné az odakerült gyermekek életkörülményeinek ellenőrzésére. A Novije Izvesztyija moszkvai napilap beszámolója szerint Olaszországgal már érvényben van ilyen szerződés, és kilenc másik állam is kész elfogadni azt. A legfontosabb persze az lenne, hogy az USA-val is megegyezzenek, a külföldre örökbe adott orosz gyermekek jelentős része ugyanis ott talál új otthonra.
Az adoptálási rangsorban Oroszország – Kína és Guatemala után – a harmadik legnépszerűbb állam az USA-ban. Washingtoni adatok szerint 1991 óta ötvenezer – ebből csak az utóbbi öt évben több mint 14 ezer – orosz gyermeket vettek magukhoz amerikai szülők, és jelenleg is 3500 ilyen eljárás van folyamatban. 2008-ban például csaknem 1800 örökbefogadás jutott az USA-ra, kétszer több, mint a második spanyolokra és jó háromszor annyi, mint a harmadik helyezett olaszokra.
Az odakerült kicsik túlnyomó többsége igazi otthonra, gondoskodó családra talált Amerikában és más külföldi országokban is. Igaz, a befogadók nem mindig veszik figyelembe, hogy a váratlan környezetváltozás még a legegészségesebbeket és leghiggadtabbakat is kizökkentheti a nyugalmukból, problémássá teheti őket – figyelmeztetnek a pszichológusok. Így aztán a botrányos ügyek egy részében a szülők arra hivatkoztak, hogy a gyermek egyszerűen kezelhetetlenné vált. Az adoptált kicsik visszaadása – amire bírósági úton van legális lehetőség is – mégis nagyon ritka, 2007–2008-ban egyetlen példa sem volt rá, legfeljebb új nevelőszülőket kerestek azoknak, akik új környezetükben nem érezték jól magukat – írta ugyancsak a Novije Izvesztyija.
A tények azt mutatják, hogy az oroszországi örökbeadások sem problémamentesek. A hivatalos kimutatások szerint 1991-től 2005 végéig 1220, Oroszországban befogadott gyermek vesztette életét új családjában, közülük tizenkettőt meggyilkoltak. A 2000-es évek elején ráadásul jelentősen visszaesett az oroszok adoptálási készsége, míg a külföldieké megugrott. 2001-ben például az árvaházban nevelkedő orosz gyermekek közül több talált új otthonra más országban, mint a saját hazájában, 2003-ban pedig nagyjából fele-fele volt az arány. Aztán lassan megfordult a trend, és 2007-ben már kétszer annyi oroszországi örökbefogadást regisztráltak, mint határon túlit. Riasztóan megnőtt viszont azoknak a kicsiknek a száma, akikről egy idő után lemond új családjuk. Jelena Mizulina, az állami duma családügyi bizottságának elnöke a múlt pénteken hívta fel képviselőtársai figyelmét erre a problémára, mondván, két év alatt harmincezer ilyen eset történt, kétszer annyi, mint a korábbi hasonló időszakban. Ezzel is magyarázható, hogy egyre több az állami gondozott, számuk nagyobb, mint a második világháború alatt volt, megközelíti a 700 ezret. Az újonnan nevelőotthonba kerülők kétharmada úgynevezett szociális árva, vagyis apjuk-anyjuk él, de megfosztották őket a gondviselői jogoktól.
A szakemberek arra intenek, hogy semmiképpen sem szabad elvágni a külföldre vezető utat a szülők nélkül nevelkedő gyermekek előtt. Például azért, mert a nyugati befogadók az oroszoknál könnyebben vállalnak krónikus beteg gyermekeket is. Amerikában vannak olyanok, akik kifejezetten arra törekednek, hogy fogyatékos kicsiket menekítsenek ki az oroszországi intézetek elviselhetetlen életkörülményei közül – mondta Borisz Altsuler, a Gyermekjog alapítvány elnöke. Ellenzi a külföldi örökbeadások leállítását a lakosság többsége is – legalábbis ezt mutatja a közvélemény-kutatásokkal is foglalkozó moszkvai internetes munkaközvetítő oldal, a superjob.ru nemrég készült felmérése. Eszerint a megkérdezettek több mint kétharmada úgy vélekedett, hogy az ilyen tiltás megfosztaná a gyerekeket a jólét esélyétől.
POÓR CSABA / MOSZKVA
