Az első adandó alkalommal, már múlt pénteken értékesített Mol-részvényeiből az olajtársaság két felső vezetője, Molnár József pénzügyi vezérigazgató-helyettes és Simola József ügyvezető igazgató. Ezt az idén először tehették meg, lévén hogy a Mol közgyűlése az előző nap hagyta jóvá az igazgatóság beszámolóját a tavalyi évről. Márpedig a tőkepiaci törvény megtiltja a tőzsdei társaságok tisztségviselőinek és vezetőinek, hogy az üzleti év zárása és az adatok publikálása között a cégük részvényeivel kereskedjenek, nehogy bennfentes információikból hasznot kovácsoljanak.
Mindkét Mol-vezető a múlt pénteki, 20 550 forintos tőzsdei átlagárnál drágábban adott túl részvényein, amelyekhez 26 társukkal egyetemben rendkívül kedvezményesen jutottak hozzá. Az olajtársaság 2003. szeptemberi közgyűlésének döntése értelmében a kiválasztottak – köztük Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató, valamint Mol-alelnöki minőségében Csányi Sándor, az OTP Bank első embere – olyan kötvényeket kaptak, amelyeket öt éven keresztül, 2008 végéig egyenként 5621 forintért válthattak be Mol-részvényekre. Ezzel akarták a részvényesek érdekeltté tenni a vezetőket a minél nagyobb nyereség elérésében, mondván, az az árfolyamra is növekvően hathat. A számítás bejött, a Mol-papírok ára a program fél évtizede alatt a tőzsdén egyszer sem esett a kedvezményes szint alá, sőt 2007 júniusában a 30 ezer forintot is megütötte. A Mol tavaly bevezetett új ösztönző programja is a profitnövelésen alapul, igaz, a korábbi több száz millió forintos részvényátváltási nyereségek helyett átlagosan évi 20-30 millióval kell majd beérniük a vezetőknek.
Immár harmadik éve hoppon maradnak viszont az FHB Jelzálogbank irányítói, miután a kedvezményes részvényvásárlásuk feltételéül előírt négy mutatóból csak kettő teljesült, pedig háromnak kellett volna. A részvényesi vagyon 18 százalékos növekedése és a saját tőkéhez viszonyított 10,2 százalékos megtérülés átvitte a lécet, de az adózott eredmény kisebb lett az egy évvel korábbinál (20 százalékos bővülés helyett), az eszközarányos megtérülés pedig gyakorlatilag stagnált. Így az FHB elnöke, Spéder Zoltán sem növelheti kedvezményesen banki tulajdonát, bár ő eddigi részvényeit nem diszkonttal vásárolta, hanem a piacon, az általa tulajdonolt A64 Vagyonkezelő Kft.-n keresztül. Banki pakettje most közel másfélszer értékesebb, mint a válság előtt, 2008 tavaszán, s mivel emellett a Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. egynegyedével is rendelkezik, az övé – az évekig listavezető Csányi Sándort megelőzve – a tőzsdei cégek vezetői közül a legértékesebb portfólió (lásd táblázatunkat).
Csányit a válság viselte meg. Mol-részvényeitől a 2008. októberi zűrös napokban csaknem teljes egészében meg kellett válnia, mivel pénzre volt szüksége az olajtársaság alelnöki tisztéért kapott Mol-kötvények fedezetére felvett bankhitelek törlesztéséhez. A hitelt ugyanis OTP-részvények vásárlására fordította, ám ezek árfolyamának zuhanása miatt a kölcsönnyújtó pénzintézetek további letéteket követeltek tőle. OTP-részvényei ma közel 4 milliárddal érnek kevesebbet, mint két éve.
Az idén azonban egy sor menedzsertársához hasonlóan Csányi is vehet majd kedvezményesen részvényt, mivel az OTP-nek tavaly – szemben a 2008-as évvel – sikerült teljesítenie a diszkontvásárlás feltételeit, adózott eredménye például az előírt 10 helyett 34 százalékkal bővült. A bankvezér szerint 4-5 milliárddal még nagyobb is lehetett volna a növekmény, ha – mint azt a múlt pénteki közgyűlésen szokatlanul élesen közölte – az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) tavaly júliusban kapott, állítása szerint az OTP által nem kért alárendelt kölcsöntőke fejében nem kerültek volna OTP-részvények a londoni pénzintézethez, s így az azok későbbi árfolyam-emelkedéséből eredő haszon Budapesten maradt volna. „Az EBRD azért támogatta az OTP-t, hogy megerősítse a tőkehelyzetét, ezáltal enyhítette a válság bankra nehezedő hatásait, valamint növelte a bizalmat az egész magyar és régiós bankszektor iránt” – olvasható a nemzetközi pénzintézetnek az MTI-hez eljuttatott közleményében. Egyúttal felidézték, hogy tavaly júliusban Csányiék még örültek az EBRD segítségének, mint aminek révén az OTP bővíteni tudja hitelezési tevékenységét.
A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett 45 társaságból jelenleg 13 próbálja jobb munkára sarkallni vezetőit a kedvezményes részvényvásárlás felvillantásával. Szokatlan lépéssel próbált besegíteni egy éve a cég főnökeinek az Állami Nyomda közgyűlése. A 2008-ban elfogadott menedzsmentopciós program akkor tette volna lehetővé a vezetők három részletben történő kedvezményes részvényvásárlását, ha az ÁNY-részvények tőzsdei árfolyama eléri az 1800, majd a 2100, végül a 2500 forintot. A válság láttán azonban a részvényesek tavaly 40 százalékkal levitték a célárakat, hogy segítsék a szint teljesítését. Ám még ez a könnyítés sem bizonyult elegendőnek, a nyomdai papírok idén februárban 935 forinton érték el csúcsukat, hétfőn 850 forinton zártak. Messze még a kánaán más tőzsdeicég-vezetők számára is. A Rába kedvezményezettjei például 2008 tavaszán előzékenyen lemondtak a részvények 1000 forinton való megvételéről, hogy így javítsanak a céggel szembeni befektetői bizalmon, a válság miatt aztán már a piacon is olcsóbban lehetett beszerezni a papírokat. A múlt csütörtöki közgyűlésen három évvel, 2014 júniusáig meghosszabbított program értelmében ahhoz, hogy a vezetők 2012 második felében 1500 forintért vehessenek a győri cég hétfőn 960 forinton zárt papírjaiból, 2012. január és július között legalább húsz egymást követő tőzsdei napon 2000 forintnál drágábban kellene forogniuk. De a PannErgy-részvényeknek is a jelenlegi ár több mint duplájára kellene felértékelődniük, hogy a vezetők a tőzsdeinél olcsóbban vásárolhassanak belőlük.
CSABAI KÁROLY
