Dudás Szabolcs
A végéhez közeledik az a tavaly nyár óta tartó alkufolyamat, amelynek során a K&H Bank egyezkedik azokkal, akik vásároltak nála belga anyabankja, a KBC által 2005 ősze és 2007 tavasza között mintegy 30 milliárd forint értékben, rendkívül kockázatos hitelek és értékpapírok fedezetével kibocsátott, úgynevezett CDO-kötvényekből. Az ajánlatok ügyfelenként eltérőek – hogy milyen alapon, arra a HVG többszöri érdeklődésére a bank nem adott elfogadható magyarázatot.
Befektetése háromnegyedét kapta csak vissza az az óvatosságból névtelenséget kérő Somogy megyei magánszemély, akit a K&H 2006 januárjában beszélt rá 100 millió forint értékű CDO-kötvény megvásárlására. A bank első kártalanítási ajánlata még 50 százalékos kifizetésről szólt, amit a pórul járt befektető kevesellt, ezért bírósághoz fordult, kérve a szerződés érvénytelenítését. Ezt követően a K&H újabb ajánlatokkal állt elő. Végül az lett a nyerő, amelynek során a bank papírjait a névérték 80 százalékán saját, 3 éves lejáratú, a háromhavi irányadó budapesti bankközi kamatlábhoz (ez kedden 5,24 százalék volt) igazodó kamatozású kötvények jegyzéseként számította be, majd utóbbiakat 94 százalékon értékesítette, s az abból befolyó pénzt térítette vissza. Cserébe a befektető lemondott a perről.
Rendeződött annak az agrárcégnek az ügye is, amelynek a K&H 140 millió forintos hitelt adott, cserébe „mindössze” annyit kérve, hogy abból az utolsó fillérig CDO-kötvényeket vegyen. A cég azáltal jutott többletforráshoz, hogy a kötvények utáni negyedéves kamat magasabb volt, mint amennyit a bank a hitel után felszámított. A K&H most a kötvények terhére leírta a hitel 90 százalékát és annak kamatait, a fennmaradó, mintegy 13 milliós követelését pedig 3 éves, évi 8 százalékos kamatozású, normál kölcsönné alakította át.
