HVG, 2010. december 18.
Kénytelenek vagyunk visszautasítani azt a beállítást, amely a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnöke állambiztonsági szolgálatokkal való együttműködése tekintetében bizonytalanságot sugall. A sugalmazással ellentétben Bölcskei Gusztáv püspökről már évekkel ezelőtt egyértelműen beigazolódott, hogy semmilyen formában nem működött együtt, és ebből adódóan ügynöki tevékenységet sem végzett a pártállam állambiztonsági szervei számára. Sőt, a püspök volt az egyetlen egyházi vezető, aki még 2005-ben közszereplőnek ismerte el magát, így múltja, iratai kutathatóvá váltak. Minderről más médiumok mellett a HVG is beszámolt 2007. február 8-án (Ügynökakták: közszereplőnek minősülnek az egyházi vezetők) megállapítva, hogy „...Bölcskei Gusztáv korábban elismerte magáról, hogy közszereplő, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal”. A most megjelent cikk mögötti indítékok keresésébe nem elmerülve a következő konkrét megállapításokat tesszük. A püspök nem azért indított rágalmazási pert a Református Élet című lap ellen, mert azt sérelmezné, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában róla állítólagos titkos megbízotti tevékenységét igazoló dokumentum lenne. A lap az ezt alátámasztó III. számú (Átvilágító) bizottsági határozattal és a valósággal szemben azt állította róla, hogy a pártállami időszakban ügynök volt. Téves az a megállapítás, miszerint a Református Élet a per tárgyát képező újságcikkben a Théma Egyesület 2008. november 22-ei konferenciáján Kósa László akadémikus, néprajztudós által bemutatott anyagot vette volna át. A havilap 2010 júniusában, a Théma-dokumentumra hivatkozva ugyan, de hozzáadott minősítésekkel és téves összefüggésekkel kiegészítve beszélt Bölcskei Gusztáv személyéről és vélt szerepéről. A lap szerkesztői egyébként peren kívüli megegyezést kértek a felperestől. A HVG cikke alapján az olvasó olyan hibás ok-okozati összefüggésre juthat, miszerint a Magyarországi Református Egyház a Théma Egyesület kezdeményezésének hatására döntött volna a múltfeltárásról. Egyházunk zsinati munkája során 1989 óta többször napirendre vette a múltfeltárás kérdését, a teljes tisztújítás, a kárvallottak rehabilitációja, a kárpótlás, illetve az egyházi vezetők átvilágítása kapcsán.
Írásukban pontatlanul szerepel a Szűcs Ferenc távozásának körülményeit leíró rész. A Károli Gáspár Református Egyetem egykori rektora nem a Théma-konferencia során nyilvánosságra került állambiztonsági kapcsolata miatt távozott az egyetem éléről. Végezetül az olyan sommás megállapítás, miszerint az „1980-as évek végén (...) a reformátusok valamennyi püspöke egyben a belügy embere is volt”, éppolyan elhamarkodott, mintha ideológiai vagy stratégiai együttműködést vélnénk felfedezni a HVG, a Szent Korona Rádió, a Hunhír Info és más orgánumok között.
TARR ZOLTÁN
ZSINATI TANÁCSOS, MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ZSINATI HIVATALA (BUDAPEST)
