„Amikor Isten eljő, lesz néhány kérdése. És az egyik az lesz: Na, jó móka volt?” – így készült a film, amire az AI sohasem lenne képes
A dán mozi örökös fenegyerekével, Nicolas Winding Refnnel beszélgettünk.
HVG, 2012. április 21.
Hírük azt sugallja, hogy a bős–nagymarosi szerződés tekintetében nem lesz törés az 1998 óta képviselt magyar álláspontban. Szerintem ez nem biztos. Orbán Viktor miniszterelnöki határozatában nem szerepel ugyanis az, amit az első Orbán-kormány és a szocialista kormányok is a megegyezés előfeltételének tekintettek: alsó vízlépcsőt nem építünk. Feltételezhető, hogy a miniszterelnöknek nem áll szándékában még egy frontot nyitni a nemzetközi intézményekkel szemben. A vízlépcső közös létesítésére és üzemeltetésére északi szomszédunkkal 1977-ben megkötött szerződést a hágai Nemzetközi Bíróság 14:1 szavazattal érvényben lévőnek mondta ki. Az ENSZ-bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a jogviszony, amelyet az 1977-es szerződés hozott létre, továbbra is érvényes. Ítéletében az ENSZ-bíróság a pacta sunt servanda (a szerződéseket meg kell tartani) európai jogelvre hivatkozással a feleket jóhiszemű tárgyalásokra szólította fel. Nem valószínű tehát az, hogy a második Orbán-kormány azt szabja a tárgyalások feltételéül, hogy nem építünk alsó vízlépcsőt. Ha egy folyót elkezdenek belépcsőzni (a Duna ilyen folyó, felettünk 43 vízlépcső van, alattunk pedig kettő, és még további kettő épül), akkor annak környezeti potenciálja a magyar szakaszon is csak vízlépcsők építésével őrizhető meg.
JUHOS LÁSZLÓ
ELNÖK, REÁLIS ZÖLDEK (BUDAPEST)
