Szerző:
A magyar jogszabályok szerint először is nem mindegy, hogy magánszemélyként vagy jogi személyként vettünk bitcoint. Hiszen a többi eszközhöz hasonlóan, itt is más-más adószabályok vonatkoznak arra, ha valaki magánbefektetőként vagy egy társaság képviseletében kereskedik kriptovalutával.
Nehezítő tényező viszont, hogy a Bitcoinra és a hozzá hasonló többi kriptovalutára Magyarországon ma még nincs jogi szabályozás, dacára annak, hogy a Bitcoin már idestova kilenc éve létezik. Jobb híján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) álláspontjaira lehet támaszkodni. Csakhogy a NAV szerint a bitcoin nem fizetőeszköz, nem értékpapír, és nem is birtokba vehető dolog. A kriptovaluta olyan fizetési ígéretet testesít meg – szól a hazai adóhatóság verdiktje –, amelyet követelésként kell kimutatni. Ez azonban olyan követelés, amelynek nincs lejárata, de ha azt pénzre váltjuk, akkor lesz hozama, ami lehet pozitív (nyereség) vagy negatív (veszteség).
|
Mára már a különböző devizák együttes árfolyamértéke meghaladja a 800 milliárd dollárt. A kriptotőzsdéken már nem csak a legmagasabb értékkel bíró Bitcoinnal lehet kereskedni, más alternatív kriptovaluták is – amelyekből jelenleg kb. 1400-at jegyeznek – egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert. Míg 2016-ban a tőzsdei forgalom 90 százalékát a Bitcoin tette ki, addig 2018 elejére már kevesebb, mint a felét. A tőzsdék közül némelyek valóban tőzsdeként működnek, megszerzik a szabályozó hatóságok engedélyét, törekednek a nyilvánosságra és az átláthatóságra, valamint betartják a pénzmosási előírásokat. Más „tőzsdék” viszont rejtőzködve, szinte illegálisan működnek, és sok botrány is volt, melynek során a „tőzsde” tulajdonosai gyakorlatilag a saját tárcáikba átutalták a befektetők coinjait, és arra hivatkoztak, hogy meghekkelték őket. Hosszú távon a rendszer kifehéredése és jogi szabályozás megteremtése mindenkinek kedvez, és a forgalom felfutásával „tisztán” is igen jó pénzt keresnek a kriptotőzsdék tulajdonosai. A kriptovaluták felfutását látva, vannak országok, melyek elsőként alakítottak ki kedvező adózási környezetet vagy ezt tervezik – például Fehéroroszország és Ukrajna –, ami valószínűleg jó marketingstratégia és „befektetőcsalogatóként” funkcionálhat. Egyesek pedig a blockchain technológiában hisznek, ezért saját kriptovaluta bevezetésén dolgoznak. E szándékát Oroszország és Észtország már hivatalosan be is jelentette, s állítólag Venezuela, illetve Izrael is ezt fontolgatja. |
Tehát ha a NAV állásfoglalásából indulunk ki, magánszemélyként a bitcoinon és egyéb kriptoeszközökön elért nyereség közel egyharmadát elviszi az adó. Nemcsak a 15 százalékos személyi jövedelemadótól kell ugyanis megválnunk, hanem még 19,5 százaléknyi egészségügyi hozzájárulást (eho-t) is be kell fizetnünk. Ez nem csak arra az esetre vonatkozik, amikor pénzzé tesszük befektetésünket, de a kriptovalutával való fizetésre is ez a szabály az irányadó.
Az olvasó fejében most biztosan felmerül a kérdés, hogyan értesül a NAV arról, hogy a bitcoinunkat pénzre váltjuk, vagy fizetünk vele? Például ha a kriptovalutából egy luxusautót – Ferrarit vagy Ford Mustangot – veszünk és az M7-esen elkapnak minket 200 kilométer/órás sebességnél. Ennek kapcsán ugyanis nemcsak a rendőrség bírságolhat meg minket, hanem a NAV is megkérdezheti, vajon miből vettük ezt a méregdrága verdát. A másik eset, amikor az adóhatóság radarjára kerülhet a bitcoin-tulajdonos, ha a kriptovalutáját beváltja, és a forint ellenérték beérkezik az egyik hazai vagy EU-s országban vezetett számlájára. Ráadásul a váltóhelyek többsége szigorúan veszi az ügyfél-átvilágítást.
A személyre szabott struktúrák és a kettős adóztatást kizáró egyezmények segítségével azonban van legális lehetőség ezen adóteher akár jelentős csökkentésére is – mondja Schumann Szergej nemzetközi adószakértő, a Crystal Worldwide pénzügyi igazgatója. Egy sor országban ugyanis az adózás kedvezőbb, mint Magyarországon, ráadásul az adminisztráció is kisebb, aminek következtében az egyéb költségek is alacsonyabbak. Igaz, még így is elég magasak ahhoz, hogy az ilyen szofisztikált megoldásokat csak azok válasszák, akik elviselik az adóoptimalizálás éves szinten 0,5-1 bitcoinra rúgó költségét. Az ugyanis az utóbbi hetekben szélsőségesen ingadozó árfolyamok mellett akár több mint tízezer dollárra is rúghat.
Cégek esetében a Bitcoin besorolása és kezelése egyértelmű: egyéb követelésként kell kimutatni és ennek megfelelően értékelni. Mivel van olyan árfolyama, amin megvásárolható, a mérlegforduló napján értékelni kell, értékesítése esetén pedig az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai között kell kimutatni. Az elért nyereséget 9 százalék társasági adó, és további 15 százalék személyi jövedelemadó plusz 14 százalékos eho (maximum évente 450 ezer forint) terheli, amennyiben a nyereséget osztalék formájában kivennénk a cégből.
|
A Bitcoin és a többi kriptoeszköz úgynevezett blokkláncot (angolul: blockchain) alkotnak. A blokklánc olyan, mint egy bank főkönyve, azzal a különbséggel, hogy minden egyes tranzakció nyilvános és nyomon követhető úgy, hogy a szereplők kiléte rejtve marad. A blokklánc működése a következő példán szemléltethető. Ha valaki kriptovalutával fizet egy ebédért egy étteremben, akkor a tranzakcióról szóló információ végigfut a kriptovaluta-hálózaton, és eljut a kriptovaluta-bányászokhoz. Ők – a Bitcoin esetében például – különböző számításokkal próbálják megtalálni egy bonyolult matematikai probléma megfejtését. Az első bányász, akinek ez sikerül, elnyeri a jogot, hogy egy adott időszak tranzakcióit összecsomagolja, és új blokként hozzáadja a blokklánchoz. A bányász a leleményességéért cserébe egy új bitcoint kap, de csak azt követően, hogy a főkönyv többi vezetői megerősítik, hogy a blokkba csomagolt tranzakciók valójában megtörténtek. 
Ám a kriptovaluta-bányászok sem mentesülnek az adózás alól. Arról, hogy valaki ezzel idehaza foglalkozik, a NAV ugyanúgy közvetett információkból értesülhet, mint arról, hogy valaki bitcoinból vette a Ferrariját. Nevezetesen: a villanyszámlája hirtelen megugrásából. A kriptovaluta-bányászat ugyanis csak rendkívül nagy teljesítményű számítógéppel lehetséges, ami – pestiesen szólva – „eszi az áramot”. Nyilván a bányászat célja is a jövedelemszerzés, tehát ez is adóköteles tevékenység. Ám a kriptovaluta-bányászok sem kötelesek minden esetben Magyarországon adózni, ugyanis olyan külföldi helyszín közbeiktatásával is végezhető ez a tevékenység, ahol az adminisztrációs és adóterhek jóval mérsékeltebbek. |
|
Az itt elérhető podcastban dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Group ügyvezetője beszél arról, hogy mi a közös a kacsintós pénztárcákban és a kriptodevizás befektetésekben, különös figyelemmel a nemzetközi adótervezési kérdésekre. |