A nyár közepétől legalább 250 ezer euró értékű befektetéssel tíz évre szóló magyarországi tartózkodási engedélyt kaphatnak harmadik országbeli állampolgárok. Nemcsak a fő kérelmezők, hanem a családtagjaik is. Az ő úgynevezett aranyvízumuknak számos előnye van, ezeket vesszük most sorra.
Módosul az adózási viszony az USA és Magyarország között, hiszen a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény már csak a 2023-as év végéig hatályos a két állam között. A változás egyik kiváltó oka, hogy Magyarország nem támogatta a globális minimumadót bevezető EU-s irányelv elfogadását, ezért az Egyesült Államok 2022 nyarán egyoldalúan felmondta a hazánkkal kötött adóegyezményt. Így 2024. január 1-től sokkal magasabb adóteher alá esnek az Egyesült Államokból Magyarországra érkező jövedelmek.
2014 márciusától idehaza is van lehetőség a bizalmi vagyonkezelésre, amely a családi vagyontervezés és a vagyonvédelem hatékony eszköze. A mostani alkalommal a kezelt vagyonnal és a bizalmi vagyonkezelőre vonatkozó korlátokkal folytatjuk.
Bár már 2014 márciusától idehaza is van lehetőség a bizalmi vagyonkezelésre, csak az utóbbi időben kezdett igazán felpörögni a családi vagyontervezés, a vagyonvédelem e fontos és hatékony eszköze. Érdemes tehát felidézni a legfontosabb tudnivalókat, jellemző példákon keresztül.
A háborús helyzet, a COVID-világjárvány és az adóváltozások hatására egyre többen gondolkodnak el rajta, hogy Magyarország helyett külföldön alapítanak céget. Viszont nagyon sok olyan szempont van, amit nem vesznek figyelembe, pedig a jó döntéshez mérlegelniük kellene. A leggyakoribb hibákat és figyelmetlenségeket foglaltuk össze 5+1 pontban.
Az Egyesült Arab Emírségek vezetői azt tervezik, hogy 2023. június 1-től bevezetik a társasági adót. Megszűnhetnek az adóparadicsomi állapotok, nehezebb lesz-e ettől a dubaji cégalapítás? Ezeknek jártunk utána.
A kriptoeszközök kapcsán sokszor még ma is némi zavar van a fejekben, különösen igaz ez, ha ezen eszközök különböző, adózással kapcsolatos szabályozását nézzük. Cikkünkben a friss szabályzás tükrében vesszük sorra az esetleges nehézségeket.
Minden évben kiadják a pénzügyi titokvédelmi jelentést arról, hogy mely országok rejtik el a legjobban a pénzügyi titkokat. A listában azok a helyszínek szerepelnek előkelő helyen, ahol a legkisebb az átláthatóság, illetve a legkevésbé működnek együtt a nemzetközi szervezetekkel adatcsere tekintetében.
A Pandora-iratok nyilvánosságra kerülése és a globális minimumadó újra rávilágított az offshore cégek pénzügyi világának működésére. Mi számít offshore cégnek és országnak? Hogy áll az offshore cégalapításhoz a magyarországi szabályozás? Ennek jártunk utána.
A Világbank minden évben elkészíti a Doing Business riportot, amely aszerint rangsorolja a világ országait, hogy mennyire megfelelőek a körülmények az adott helyen történő vállalkozásra. Idén azonban botrány zavarta meg a jelentéskészítőket: kiderült, hogy 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban megbundázták az eredményeket.
A terrorizmus és a pénzmosás ellen vezették be a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását 2021 júniusától. Megkérdeztük, mennyire lehet hatékony ez a kötelezettség a hajléktalanokat ügyvezetőként bejegyző bűnözők és a terroristák ellen.
A hazai szakirodalomban egyedülálló módon állított egymás mellé három vagyonkezelésre alkalmas jogintézményt a „Vagyontervezési labirintus” című könyv. A szerzők szerint a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítvány és a magántőkealap alkalmazása egyelőre egzotikus ritkaság a magyar üzleti élet szereplőinél. Előző cikkünkben a könyv elkészültének részleteit mutattuk be, ezúttal pedig a szabályozás részleteit ismerhetjük meg.
Közérthető formában, több elképzelt gazdasági szereplő példáján mutatja be a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítványok és a magántőkealapok jogi hátterét a Vagyontervezési labirintus című könyv.
Sokan már tavaly lemondtak a Bitcoin-ról, de úgy tűnik a koronavírus járvány kedvező hatással bírt a keresleti viszonyokra. A Bitcoin főnixmadárként támadt fel a hamvaiból, megnőtt a kereskedés intenzitása és új rekordot döntött az árfolyam. Többféle pénzügyi elgondolás van arról, hogy ez mennyire lehet tartós és mennyiben befolyásolhatták az intézményi befektetők vásárlásai a piac trendjeit, de ez egyelőre nem befolyásolja a népszerűségét.
Számos vad elképzelés terjed arról, hogyan (nem) kell adózni akkor, ha valaki külföldön él vagy dolgozik. Nem biztos, hogy jól járunk, ha egy közepesen jól értesült ismerős mutat utat ebben a témában, ezért annak jártunk utána, hogy mi határozza meg a magánszemélyek külföldi jövedelmének adózását.
Felboríthatja az irodapiacot a koronavírus és a székhelyszolgáltatás terjedése. A kialakult járványhelyzet miatt ugyanis egyre több cégnél gondolják úgy, érdemesebb kiszervezni a munkát a kollégák otthonába, ez pedig több olyan adóügyi lehetőséget teremt, amit megéri megfontolni az arra alkalmas vállalkozásoknak.
Új eszközzel küzdenek 2017 óta az adóparadicsomokból érkező jövedelmek ellen a magyar hatóságok. Erre a célra találták ki az alacsony adókulcsú állam fogalmát, de itt sem minden fekete és fehér. Cikkünkben most összefoglaljuk, milyen kötelezettségek és lehetőségek várnak azokra, akik az offshore cégből szereznek jövedelmet.
Az offshore vajon mi? – tették fel ezt az intim kérdést a sorozatunk első két része után is. Eddig a legfontosabb adó- és társasági jogi jellemzők, valamint történetiségük alapján vettük számba a vállalkozási típusokat, jóllehet az offshore cégre nem létezik egységes, globális definíció. Az államok viszont igyekeztek a maguk módján kategorizálni az adóparadicsomokban bejegyzett társaságokat. A jogi háttér egyszerre teremt lehetőségeket és bizonytalanságokat.
A tagállami adóhatóságok ezentúl személyesen a szakemberektől ismerhetik meg a nemzetközi (határokon átnyúló) adótervezési struktúrákat. A szabályozás lényege, hogy amennyiben agresszív adómegtakarítási módszerrel találkozik egy szolgáltató, akkor azt be kell jelentenie NAV-nak. Ám mint mindig, ezúttal is vannak kivételek. Mutatjuk, mi az, amire az uniós hatóságok vadásznak.
Hazánk az Európai Unión belül a legalacsonyabb társasági adóval ösztönzi a cégeket arra, hogy nálunk vállalkozzanak, de létezik Magyarországon helyi iparűzési adó is, amelynek mértékét nem az állam, hanem az önkormányzatok határozzák meg. Megnéztük, miért és kinek jó ez.
