Megmutatjuk az idei év és a közeljövő legfontosabb 6 változóját, hogy jól időzítsük az idei energiavásárlásokat.
Az energiapiac néha a kelleténél is érzékenyebben reagál egy-egy hírre, politikai eseményre vagy éppen arra, hogy mennyire hideg a tél. Éppen ezért nehéz jósolni ezen a piacon, de a szakértők szerint rövid távon emelkedésre, hosszú távon pedig folyamatos csökkenésre lehet számítani. A lenti változók hatásait figyelembevéve az általános vélekedés az, hogy a vállalkozásoknak most 2 évre érdemes szerződést kötni előre. De mik befolyásolhatják a következő évek energiaárait?
1. Trump és a globális felmelegedés
Míg Donald Trump amerikai elnök egyre nagyobb vehemenciával áll ki amellett, hogy a globális felmelegedés mint fogalom, nem létezik, a magyar vállalkozások számára egyelőre sokkal fontosabbak azok a döntései, amelyeket az elnök nemcsak egy-egy tweetben fogalmaz meg, hanem meg is lép. Például, hogy Amerikában elindult a Keystone XL olajvezeték (észak és dél összeköttetése) kiépítése, mely befolyásolja a világ energiahordozóinak árát. Amennyiben ez elkészül, úgy az amerikai olajjegyzés is jelentősen megváltozhat. Mivel a tengerentúli olajár húzza magával a Brent olaj árát is, és ezzel együtt a legtöbb energiahordozóét, így 5-6 éves időtávon csökkenés lehetséges.
2. Szlovák-magyar viszony
A szlovák-magyar távvezeték építése – ami várhatóan 2020-ra készül el – kínálati piacot eredményezhet, amely szintén lefelé módosíthatja az árakat. „Szlovákiában hamarabb elindulnak az új atomerőmű blokkok, mint nálunk Paks II, ami szintén árcsökkenéshez vezethet” – teszi hozzá Szebeni Márton, a CYEB szakértője. Elképzelhető, hogy több helyen, több határponton fog érkezni áram, mely szintén lefelé mozdíthatja az árakat. (Érdekes tény, hogy Szlovákiában a túltermelés miatt többször is előfordult már, hogy az áram ára negatív volt.)
3. Tovább nő a világgazdaság
Rövid távon befolyásolja az árakat Európa, sőt az egész világ gazdasági fellendülése, amely úgy tűnik 2018-ban is kitart. Ez igaz Magyarországon is, a bankszektor elemzői 4 százalékra várják a jövő évi GDP-növekedést. Ha pedig a GDP nő, akkor az ipari termelés és kibocsátás is, ami nyersanyag keresletet eredményez, ez pedig drágulást okoz.
4. Időjárás és eső
Talán kevesen gondolnák, de a következő fél év eseményeit még az eső mennyisége is meghatározza. A legolcsóbb energia a vízenergia, és most eléggé száraz periódus volt: a víztározók apadnak és a folyók sem „dübörögnek”. Nyáron a szárazság és nagy meleg miatt a légkondicionáló berendezések folyamatos működése is befolyásolhatja az árakat. „De például arra is kevesen gondolnak, hogy egy nagyon hideg télen a szénerőművekben a vagonokból nehezebb kiszedni a befagyott szenet” – mondja Szebeni. „Akár ez is befolyásolhatja az árakat.”
5. Váratlan események
Egy olyan váratlan eseményre, mint a tavaly év végi baumgarteni robbanás, gyakorlatilag lehetetlen készülni. Ebből a szempontból viszonylag védettebb Magyarország, mert elég sok gázt tárolunk, de például Olaszország, ahol kevés az ilyen kapacitás, pillanatok alatt az egekbe szökött a gáz ára a hír hatására. „Az üzemzavarokat nagyon hektikusan és idegesen reagálja le a piac, pedig nem is volt hideg telünk eddig” – mondja a CYEB szakértője. „Jöhet persze egy pusztító gazdasági válság is, mely végigsöpör a világon, de azért ezzel most nem érdemes számolni.”
6. Politika
A világpolitika szempontjából sokkal bizonytalanabbnak indult az előző év, mint a mostani. Úgy tűnik, nem rengette meg a piacot sem a Brexit, sem az amerikai választás, de egyelőre még a német választás sem. Ez utóbbi döntés idénre tolódott. „Ha kisebbségi kormány lesz, akkor nincs bizonytalanság. Ha viszont nem, akkor borulhat sok minden.” Nálunk most éppen nyugalom van, kevesebb a hektikus döntés, mint az elmúlt évek különadókkal tarkított ámokfutásai. „Egyetlen dolog biztos: a rezsiharc vívmányait nem szabad bántani semmilyen szinten, olcsó energia kell a lakosságnak” – mondja Szebeni Márton.
+1. Megújuló rendszerek: a hidrogén váltja a lítium-iont?
A megújuló energiaforrások is komoly bizonytalansági tényezőként szerepelnek ezen a piacon, ezért ezt érdemes egy kicsit részletesebben elemezni. A nagy kérdés nem is az, hogy fog-e sütni a nap, vagy fújni fog-e a szél: sokkal fontosabb a felesleges energia tárolása.
2017 végére sikerült 200 dollár alá szorítani kilowatt óránként a lítium-ion tárolók cellaárát. Ez óriási fejlemény, de még nem megváltó erejű, egyelőre rendszerszinten ne gondoljuk, hogy mindenki Tesla-tárolókat fog telepíteni a hátsó kertbe. De óriási fejlődés előtt áll az akkumulátorok piaca, ugyanis az e-autók iránti kereslet rohamosan növekszik, és ezzel együtt a technológia is fejlődik. „A Volkswagen diesel botránya nagyban segítette az e-mobilitás elterjedését, de a döntő lökést Kína adta. A kelet-ázsiai ország egyszerűen megmondta az autógyáraknak, hogy 2018-tól kezdve az eladott gépkocsik bizonyos százalékának elektromosnak kell lennie. És nem volt mit tenni, hirtelen mindenki – még a németek is – elkezdett fejleszteni. „Rá is vannak kényszerítve, hiszen a Kínában eladott minden ötödik autó német, bár a német iparral kötött kompromisszum értelmében csak 2019-től vezetik be a rendszert, 10%-os kvótával” – teszi hozzá Priegl Gábor.
Több elemző ugyanakkor csak átmeneti megoldásként tekint a lítium-ion technológiára, egyrészt a nyersanyag végessége, másrészt a teljesítményi korlátok miatt.
Sokkal érdekesebbek a hidrogén üzemanyagcellás rendszerek, melyek egy kicsit háttérbe szorultak a Tesla állandósult marketinghadjárata miatt. Az utóbbi 3-5 évben közel félszáz eredményes buszprojekt bizonyította a hidrogénhajtás megbízhatóságát, sőt már a vonatközlekedésben is megjelentek a pilotprojektek. A hidrogén azonban még többre képes, amennyiben például a megújuló energiatermelés felesleges áramával kell kezdeni valami: ezzel az árammal elektrolízis során hidrogént lehet előállítani, és azt be lehet táplálni a földgáz hálózatba. Ebben az esetben az egész földgázhálózatot energiatárolóként hasznosítják. Ez Németországban például 100TWh-s potenciális tárolót jelent.” – mondja Priegl Gábor. Sajnos – bár műszakilag teljesen korrektül működnek –, a hidrogén alapú rendszereknél is egyelőre hasonló a helyzet, mint a lítium-ion tárolóknál: egy ilyen technológia telepítése jelenleg 12 év után térül meg. Környezetvédelmi és egyéb szempontokból nagyon jó, hogy itt tartunk, de üzletileg még ez nem éri meg.
Kormányzóképes erőként igyekezett látni és láttatni magát hétvégi, nagykanizsai kongresszusán a Tisza Párt, amelynek már a választási programja is körvonalazódik. A kormány sem tétlen azonban, friss ígéreteivel pedig nyilvánvalóan a választási eredmény befolyásolása a cél.
Olyan kaliberű koncertet adtak, amiről teljes hosszában regényt lehetne írni.
A tárcavezető nem tervezi, hogy a választás előtt extra szabadságot vesz ki.
