Bizonytalan vagy a munkahelyeden? Tégy úgy, mintha magabiztos lennél!

Ha épp előreléptettek back office vezetőnek, vagy új feladatot bíztak rád például szenior üzleti elemzőként, teljesen normális, ha nem bízol magadban. De ilyen lélekállapotban, szorongva prezentációt adni vagy megtartani az első munkaértekezletedet egyáltalán nem azt a hatást éri el, amit szeretnél. Persze nem kell annak láttatnod magad, ami nem vagy, de ha megfogadod az itt leírt tanácsokat, akkor magabiztosnak és kompetensnek tűnhetsz, és végül valóban azzá is válhatsz.

1. Ne legyél mindentudó!

A legnagyobb hiba, amit elkövet az, aki próbálja a magabiztosság látszatát kelteni, hogy úgy tesz, mintha mindent tudna. Az okoskodással egyáltalán nem fogod a többiek tiszteletét és figyelmét kiérdemelni, és sokkal valószínűbb, hogy szimpla csalónak tűnsz, amint az emberek felfedik, hogy igazából semmit nem tudsz. A handabandázással csak azt éred el, hogy újoncnak tűnjél.

Az önbizalomhiány kóros változata az úgynevezett imposztor-szindróma. E szorongásban szenvedők meg vannak győződve arról, hogy nem az érdemeik miatt kapnak posztokat és feladatokat, hanem mert ügyesen verik át az embereket, miközben állandó rettegésben élnek, hogy egyszer majd lebuknak. A jelenség sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: az emberek 70 százaléka legalább egyszer az életében már érezte magát utolsó, semmirekellő csalónak. A helyzet akkor csap át szindrómába, amikor ezek a félelmek annyira elhatalmasodnak rajtunk, hogy a céljainkhoz szükséges lépéseket sem vagyunk képesek megtenni miattuk. Az „imposztorok” fenntarthatatlanul magas mércét állítanak maguk elé, és úgy gondolkodnak, hogy ha nem tudnak mindent, akkor semmit sem tudnak, és inkompetensnek tartják magukat, ha nem képesek a maximumot nyújtani. A jelenséget Pauline Rose Clance és Suzanne Imes írta le először 1978-ban, az imposztor-szindróma elnevezés is tőlük származik.

2. Jó kérdéseket tegyél föl

Paradoxonnak tűnik, de a kérdezés mindig a hozzáértésedről árulkodik. Minél inkább nem teszel úgy, mintha mindentudó lennél, annál inkább tűnsz jó vezetőnek, hiszen ők sosem tesznek úgy, mintha mindenre tudnák a választ. Ehelyett olyan emberekkel veszik körbe magukat, akik szakértelemmel rendelkeznek, sokat tudnak. Olyan kérdéseket tegyél fel, melyek az őszinte érdeklődésedről árulkodnak, tisztázzák a gondolataidat, új és eredeti megoldások irányába terelik a társalgást. Ha hajlandó vagy ilyen típusú kérdéseket feltenni, azzal egy jó vezető rátermettségéről teszel tanúbizonyságot.

3. Fogadd el a nem-tudást

Ha előléptetnek, de úgy érzed, hogy nem igazán vagy sikeres, nem érdemled meg, akkor a már említett imposztor-szindrómában szenvedsz. Úgy tudod ezt az érzést ignorálni, hogy emlékezteted magad, egyáltalán nem kell mindent tudnod. Ha alázattal állsz a munkához, belátod, hogy sok tanulni valód van, akkor növeled az önbizalmadat, hiszen pont ez a hozzáállás mutatja azt, hogy képes vagy tanulni, fejlődni, és ezáltal jobbá válni.

4. Szemléld a gondolataidat

Ügyfelek előtt kell szerepelned, és a cég szolgáltatásait értékesítened? Vagy kreatívként egy új ötletedet készülsz eladni? Ha olyan gondolatok kísértenek, mint pl. „nem tudom megcsinálni”, „nem vagyok kész erre”, „nem vagyok elég jó”, akkor próbálj ki mindfulness technikákat. Ahelyett, hogy félretolnád, elfojtanád ezeket a gondolatokat, ismerd fel őket, majd tudatosítsd azt, hogy a gondolatoknak egyáltalán nincs érvényességük. Az emberek általában nagyon nagy jelentőséget tulajdonítanak a gondolatoknak és érzéseknek, és úgy tekintenek rájuk, mintha hiteles tükröződései lennének a valóságnak, pedig ezek csupán az elménk produktumai. Megoldás lehet a negatív gondolatok „címkételenítése”is. Például ha egy meeting előtt aggódsz, akkor általában bemagyarázod magadnak, hogy ez azért van, mert félsz attól, hogy nem tudsz majd helytállni az új szerepedben. Ehelyett inkább csak vedd tudomásul, hogy aggodalom van jelen benned, mert izgulsz. Ez a hozzáállás teljesen meg fogja változtatni azt, hogyan cselekszel és viselkedsz majd a meetingen.

5. Listázz!

Ha szeretnénk leküzdeni az önbizalomhiányunkat, meg kell tanulnunk, hogy nem mindig a véletlen, a szerencse vagy bármiféle külső tényező művének köszönhető a sikerünk, hanem mi „tehetünk” róla. Ne csak kudarcainkért vállaljuk a felelősséget tehát, hanem a sikereinkért is. A szakemberek szerint érdemes olykor listát írnunk egy bizonyos időszakban elért eredményeinkről, hogy észrevegyük érdemeinket, és meglássuk, mennyit fejlődtünk az idő múlásával. Ha megfogadjuk ezt a módszert, többé nem maradnak rejtve előttünk saját érdemeink, így akár többre is merünk vállalkozni a jövőben.

A Jobline oldalán több mint 4000 állásajánlat vár megbízható cégektől. Iratkozz fel Álláspostára is, hogy ne maradj le a legfrissebb nyitott pozíciókról>> 

A Fast Company cikke nyomán