Szerző:
Bizalmi vagyonkezelés és családi alkotmány: új trendek
Az elmúlt években a vállalkozásokban generációváltás kezdődött. A rendszerváltást követően, a ’90-es években alapított családi vállalkozások tulajdonosai vagy egyedüli ügyvezetői ugyanis egyre idősebbek, így sok esetben sürgető az utódlás kérdése. Az pedig, ha egy tulajdonos nem rendezi még halála előtt az átmenetet, veszélyeztetheti a vállalkozása vagy a cége működését, ami a családi vagyonra is döntő hatással lehet.
Sok esetben a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az utódok nem tudják vagy nem akarják tovább vinni a vállalkozást, egyszerűen azért, mert más szakterületen dolgoznak vagy épp nem élnek az országban. Az utóbbi időszakig ilyen esetekben a leginkább bevett eljárás az volt, hogy az örökhagyó halála után bezárták vagy eladták az adott vállalkozást. Ugyanakkor ma már nem csak ez a megoldás létezik: számos olyan lehetőséget kínál fel a jogrendszer, ami a vállalkozás folyamatos működését és adott esetben a családi vagyon gyarapodását is biztosíthatja, ezért tanácsos minden vezetőnek időben gondoskodnia arról, hogy ezt hogyan és milyen jogi keretek között rendezi.
A társadalmi változások a jogrendszerben is változást hoznak. Ennek jó példája a családi alkotmány készítése, valamint a bizalmi vagyonkezelés intézménye, melyek a következő évek jogi trendjeivé válhatnak. Mindkettő a fent említett, vállalkozások és a családi vagyon öröklésével kapcsolatos kérdésekre adhat választ. A családi alkotmány egy olyan szerződéses mátrixot jelent, amely magában foglal vagyonjogi és ajándékozási szerződéseket, valamint végrendeleteket is. Ezekben rendelkezni lehet arról, hogy az örökösök közül kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak a családi vagyon, ezen belül akár a vállalkozás ügyeivel kapcsolatban. A családi alkotmány lehetőséget ad arra, hogy elkülönítsük a tulajdonosi és ügyvezető szerepeket, de arra is alkalmas, hogy az örökhagyó az örökösök tudásának, hivatásának vagy épp szükségleteinek megfelelően rendelkezzen a családi vagyonról.
A bizalmi vagyonkezelés, azaz az angol trust intézménye, az angolszász területeken bevett módszer az egyes cégen vagy vállalkozáson belüli szerepkörök kijelölésére. Egy olyan kettős tulajdonjogi jogviszonyt jelöl, amelyben a tulajdonjog mind a vagyonkezelőt, mind a kedvezményezettet megilleti. A vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelési eljárásban pontos utasításokat ad a vagyonkezelőnek arra vonatkozóan, miként kezelje a vagyont a kedvezményezett javára. Ez valójában azt jelenti, hogy a cég működésével vagy akár a befektetésekkel kapcsolatos intézkedéseket professzionális szakemberek végzik, akiknek jelenléte garancia arra, hogy a vagyon gyarapodjon.
Hozzáférhetnek örököseink a digitális vagyonunkhoz?
Szintén egyre többeket érintő kérdéssé válik a következő években a digitális javak átörökítése. Ez jelenleg bonyolult és részleteiben még nem szabályozott, pedig a digitális javak rohamos terjedésével egyre fontosabbá válik, mi lesz a sorsuk halálunk után. Ezt mutatja, hogy már a hagyatéki eljárásokban is egyre gyakrabban jelennek meg a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok, és egyre többen fordulnak közjegyzőhöz adatalapú javakkal kapcsolatban is. Nehezíti a helyzetet, hogy a digitális javakat a jog egyelőre nehezen tudja besorolni a tulajdonjog klasszikus tárgyai közé, hiszen tulajdontárgyként jelenleg nehezen megragadhatók. Márpedig az öröklés a tulajdonhoz való jogból vezethető le. Mindaddig tehát, amíg a jogi szabályozás digitális javainkat pontosan nem definiálja, addig azok öröklésére sem lehet olyan egyértelműen számítani, mint a hagyományos vagyontárgyaink esetében.
Ráadásul, mivel a digitális jelenségek rendkívül gyorsan változnak, a szabályozás és a bírói gyakorlat egyébként is nehezebben tart lépést velük. Ezért nincs egyértelmű és egységes válasz arra, hogy kit illetnek a közösségi médiaprofilok adatai vagy a felhőbe lementett fájlok. Így a digitális javak jogosultjai, amennyiben ezt igénylik, kénytelenek maguk szabályozni e javakhoz fűződő viszonyaikat, amit tipikusan szerződések révén tesznek meg, az öröklés esetében pedig végrendeletekkel.
| A közjegyzők legfontosabb feladata, hogy megelőzzék a jogvitákat, és eljárásai hozzásegítsék az érdekelt feleket, hogy peres eljárás nélkül rendeződjenek a jogi jellegű konfliktusok közöttük. Bár a legtöbb ember a hagyatéki eljárások során találkozik közjegyzővel, a független hatóságként, pártatlanul működő közjegyzők számos más kérdésben is segítségükre lehetnek. Ide sorolhatjuk – a teljesség igénye nélkül – a végrendelkezést, a különböző öröklési eljárásokat, de közjegyző segíthet egy ingatlanbérbeadás pontos feltételeinek rögzítésekor, házassági vagyonjogi szerződéseknél vagy akkor is, ha egy cégtulajdonos bizalmi vagyonkezelőnek adja át a vállalkozását. |