A változókor a petefészkek hormontermelésének folyamatos csökkenésével majd megszűnésével együtt járó, természetes élettani folyamat. A változókor kezdetét nem lehet egy határozott időponthoz kötni, inkább úgy kell gondolni rá, mint egy hosszabb átmenetre, amely során lassan, eleinte szinte észrevétlenül csökken a nemi hormonok termelődése. Ez a folyamat többnyire a nők negyvenes éveiben kezdődik el, bár sokáig nincsenek észrevehető tünetei. Magyarországon a menopauza, vagyis az utolsó menstruációs vérzés időpontja többnyire az 51. életév környékére tehető.
A tünetek, és ami mögötte van
Hőhullámok, izzadás
A változókor egyik legjellemzőbb kísérői a hőhullámok. A hormonális változások által kiváltott „működési hiba” következményeként a bőr hajszálerei időről időre hirtelen kitágulhatnak, az így kialakuló fokozott véráramlás pedig hőmérséklet-emelkedést és kipirulást okoz. A pirosság az arcról gyakran továbbterjed a hajas fejbőr, a nyak, a mellkas és a felkarok területére is. Magasabb lesz a testhőmérséklet, szaporává válhat a pulzus, emelkedhet a vérnyomás. Egyeseknél szédülés is jelentkezhet. A hőhullámot gyakran követi intenzív verítékezés, és sokaknál hidegségérzettel, borzongással zárul a folyamat. Vannak, akik a hőhullámot követően kimerültségről, fáradtságról panaszkodnak. A hőhullámok rendszertelen időközönként jelentkeznek, és egyes esetekben 24 óra alatt akár 30-szor is ismétlődhetnek. Általában néhány percig, vagy akár mindössze pár másodpercen át tartanak.
Alvászavarok
A klimax idején jelentkező el- és átalvási zavarok hátterében a hormonháztartás változása húzódhat, ez ugyanis érinti az alvás különböző fázisainak összehangolásában fontos szerepet játszó agyi hormonokat is. Ha ebben a rendszerben zavar keletkezik, akkor a normál alvásritmus felborulhat. A nyugodt alvást a klimax idején sokaknál jelentkező hőhullámok ugyancsak megzavarhatják, főképp, ha olyan erős verítékezést okoznak, hogy emiatt hálóruhát is kell váltani.
Lelki tünetek
A hormonok változása, csökkenése egyénenként eltérő hatással lehet a lelki életre. Ez okozhat például nyugtalanságot, idegességet, ingerlékenységet, általános elégedetlenséget, szomorúságot vagy akár depressziót is.
Bőr- és hüvelyszárazság
Bőrünk megfelelő hidratáltságáért az ösztrogén hormon felelős. Változókorban, az ösztrogénszint csökkenésével felgyorsulnak az öregedési folyamatok. A bőr vékonyabb lesz, veszít rugalmasságából, és érzékenyebbé is válik. A klimax idején bekövetkező hormonális változás jelentősen befolyásolja a hüvely nedvesedését is. A fenti okokból a hüvely egyre szárazabbá válik, és később, a menstruáció végleges elmaradása után a hüvelyszárazság már mindennapos problémát is jelenthet: a szexuális együttlét akár mindkét fél számára fájdalommal járhat, illetve a kellemetlen szárazságérzet a hétköznapokban is viszkető, feszülő érzést okozhat. A száraz hüvely ugyanakkor sokkal fogékonyabb a fertőzésekre is.