Jönnek a szürke hétköznapok: mit tegyünk, hogy megmaradjon a jókedvünk?

Jönnek a szürke hétköznapok: mit tegyünk, hogy megmaradjon a jókedvünk?

Utolsó frissítés:

Remotiv Szerző:

Remotiv
Remotiv
Tetszett a cikk?

Vége a nyárnak. A nyárnak, amelyet nagy lelkesedéssel megterveztünk, vártunk, majd kiélveztük a szabadság minden pillanatát. Aztán újra munka, de életben tartott minket, hogy a balzsamosan meleg estéken jó volt üldögélni a hangulatos, szabadtéri helyeken egy ital mellett, vagy hétvégén a strandon tovább élvezni a nyarat. Most azonban nyakunkon a hideg, borús őszi napok. Összegyűjtöttünk pár tippet arra, hogy hogyan őrizzük meg jókedvünket és vitalitásunkat az évszakváltással.

„Január óta az augusztusi tíznapos máltai nyaralást vártuk a párommal együtt – meséli Sári. – Az tartotta bennünk a lelket egész nyáron, hogy ránk még vár valami nagyon jó, utazunk a tengerhez, ahol végre addig alszunk, amíg akarunk, ejtőzünk, együtt leszünk, finomakat eszünk-iszunk. Aztán úgy elrepült az a tíz nap, mintha egyetlen pillanat lett volna. Most nem csak hogy ismét itthon taposom a mókuskereket, de a borús, fázós napokon legszívesebben ki sem kelnék az ágyból” – teszi hozzá. 

Sári panaszáradatát sokan átérzik. A statisztikák szerint a nyár végi, őszi napokkal beköszöntő mélabús közérzet, szaknyelven szólva a szezonális affektív zavar többeket is érinthet.  Hiszen az UV-sugárzás miatt sokat szidott napfénynek számos jótékony hatása van, nyáron ettől leszünk energikusabbak, érezzük magunkat egészségesebbnek, no és ekkor vesszük ki szabadságunk nagy részét is. De nyaralás után nem mindenkinek sikerül zökkenőmentesen visszaszoknia a szürke hétköznapokba.

Nyárból az őszbe: vegyük fel a ritmust!

„Amikor véget ér a nyár, sokan érzik úgy, hogy egy újabb szakasz kezdődik – magyarázza a HVG BrandLabnek nyilatkozó belgyógyász, dr. Simonyi Gábor. – Ez így is van, vége lesz a legforróbb évszaknak, amely hagyományosan a vakáció, a szabadságok ideje. Nyáron a hosszabb nappalok, a jó idő miatt több időt töltünk a szabadban. Az ősz beköszöntével azonban minden megváltozik, egyre hidegebbek lesznek a nappalok és a természet is számos jelét adja a változásnak, miközben egyre inkább a zárt terekbe szorulunk be. Ősszel úgy érezzük, hogy újra fel kell vennünk a szürke hétköznapok megszokott ritmusát, amely nem túl felemelő” – teszi hozzá.

A fokozatosan csökkenő fénymennyiség befolyásolja az alvás-ébrenlét ritmusát szabályozó, a tobozmirigyben termelődő melatonin hormon szintjét. Az esti órákra csökkenő fény növeli a melatonin termelődését, melynek élettani szerepe az elalvás segítésében rejlik.

A „boldogsághormonnak” is nevezett szerotonin szintje a fényszegényebb őszi, téli hónapokban leesik. Ez az alacsonyabb szerotoninszint növeli meg a kedvetlenség, a nyomott, depresszív hangulat kialakulásának az esélyét. Talán nem is lehet csodálkozni, hogy ennyi hormonális változás hatására rosszabb lesz a kedvünk – tudtuk meg a szakembertől.

Szabadságra márpedig menni kell

Logikus, hogy épp ezért van nagy szerepe annak, hogy nyáron – a lehetőségeinkhez mérten – minél több időt töltsünk szabadságon. A belgyógyász arra hívja fel a figyelmet, szabadságra mindenkinek szüksége van, hogy kiléphessen a munkával járó folyamatos stresszhelyzetekből.

Orvosi tapasztalat, hogy azok, akik évek óta szabadság nélkül élik életüket, gyakrabban betegednek meg. A folyamatos stressz megágyaz bizonyos betegségeknek, megjelenhet például a magas vérnyomás és a szívkoszorúér betegség, a cukorbetegség, az elhízás, de tudjuk, hogy az immunrendszer is legyengülhet emiatt.

A szabadság nélküli, folyamatos munkavégzés során gyakori a kiégés, az alvászavar, felborulhat a pszichés egyensúly. Évente mindenkinek minimum egy hétre van szüksége ahhoz, hogy kitörjön a korábbi mindennapos ritmusból. Egy rövidebb, négynapos intenzív szabadság, vagy egy-egy hosszú hétvége elegendő lehet ahhoz, hogy kizökkenjünk a „mókuskerékből”, hiszen rövid idő alatt is feltölthetjük a lemerült ”akkukat”, de a rövidebb kiruccanások nem helyettesíthetik a hosszabb szabadságot.

Sári számára tehát jó hír, hogy megfelelően gondoskodott szervezte feltöltéséről, és így „ugrik neki” az ősznek. Végül is valamit valamiért. Inkább egy átmeneti rossz hangulat, mint az alattomosan kialakuló népbetegségek!

Jó hír, hogy ez nem depresszió!

 „Tehát a fent említett okok miatt az őszi-téli időszak valóban kedvez a kedélyzavarok kialakulásának – mondja Simonyi doktor. – A reggelek egyre sötétebbek lesznek, s miközben fel kellene már kelnünk, biológiai óránk tiltakozik, hogy aludnánk még. Sötétben ébredni nem jó dolog, fáradtabbak leszünk napközben. Az őszi-téli időszakban kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebb fény ér minket, D-vitamin-termelésünk is visszaesik. Mégsem szabad összekeverni az évszakváltással járó, természetesnek tekinthető depressziós hangulatot magával a depresszióval” – figyelmeztet.

A depresszió olyan rosszkedvű, szomorú állapotot jelöl, amelyben a világ kietlennek, a nehézségek pedig leküzdhetetlennek tűnnek. Sokan azt hiszik, hogy a szomorúság már bizony a depresszió jele és ezért azt hiszik, depressziósak lettek. Tudni kell, hogy míg a depresszió betegség, hangulatzavar, addig a szomorúság csak egy múlékony érzelmi állapot.

A depressziónak a szomorúság csupán az egyik jele, illetve tünete. A leglényegesebb különbség az időbeliségben, a tünetek hosszában és az állapot mélységében figyelhető meg. Ennek megfelelően a szomorúság, a rosszkedv, a depressziós hangulat néhány napon, de legfeljebb néhány héten belül elmúlik. Ezzel szemben a depresszió több mint két héten át, de akár hónapokig, évekig is fennállhat. Depresszióról tehát csak bizonyos tipikus tünetek egyidejű előfordulása esetén beszélhetünk.

Akaraterővel kilendülni belőle

Sári most azon gondolkozik, vesz egy fitneszbérletet, hogy az edzések eltereljék a figyelmét, és kirántsák az egyhangúságból. A szakembertől máris kap egy piros pontot, aki szerint egészen sok mindent tehetünk azért, hogy ne ragadjon el minket a rossz hangulat a szürke hétköznapok során. Ezért azt tanácsolja, hogy mindenekelőtt határozzuk el magunkban, hogy aktívan szembe foguk szállni a rossz hangulattal.

„Belátom, ez nem mindig könnyű, ha már elragadott minket a szürkeség, a lehangoltság, de kis lépésekkel haladjunk előre. Mindjárt jobb lesz a hangulatunk, ha valami aprósággal jutalmazzuk magunkat. Ez lehet egy kis vásárlás, egy jó könyv elolvasása, egy pihentető séta. Mindenki tudja, hogy ilyen helyzetben mi dobja fel. Ezeket a szokásokat építsük be a mindennapokba, és máris jobban fogjuk magunkat érezni” – tanácsolja a szakember.

Segíthet a jó társaság, a barátok közelsége, elérhetősége is. És igen, segít a testmozgás is, amely legyen egyénre szabott. Krónikus betegség esetén előtte kezelőorvosunkkal kell megbeszélni, hogy mely mozgásformák javasolhatók. Lehet kerékpározni, kocogni, úszni, focizni, jógázni, fitneszbe járni vagy kiadósakat kirándulni egy jó társasággal.

Maradjunk színesek!

Roppant fontos, hogy ne szürküljünk el az időjárással együtt, hanem különféle praktikákkal dobjuk fel hangulatunkat. Ne hagyjuk, hogy az ősz és a nyár után a nyakunkba szakadó munka maga alá gyűrjön minket! Irányítsuk tudatosan ezt a folyamatot, ami akaraterővel sikerülhet!

A hűvösebb, hidegebb napokon is lehet színes ruhákat hordani, otthon is lehet esténként gyertyákat gyújtani, egy-egy finom fogást elkészíteni és a családdal vagy baráti társasággal elfogyasztani. Rendezgethetjük nyári fényképeinket, hallgathatjuk azokat a zenéket, amik nyáron kedvenceink voltak, így tudunk nyári érzéseket belecsempészni az őszbe.

Próbáljunk olyan tevékenységet találni a munkán kívül, amely leköt minket és örömet okoz. Nem árt, ha valami új dologba kezdünk, ami sikerélményt adhat, vagy amivel kiléphetünk a komfortzónánkból. S mivel a célok és vágyak fantasztikus erővel hatnak az energiaszegény lelkiállapotra, lassacskán el is kezdhetünk újra álmodozni arról, hova utazunk következő nyáron.