A gyász nem egységes folyamat – mindenki a saját tempójában és a saját módján dolgozza fel a veszteséget. De hol a határ a „normális” gyász és a klinikai depresszió között, és mikor érdemes szakemberhez fordulni?
A depressziós hangulatot, sőt, még akár a depressziót mint betegséget is le lehet győzni, ha tudatosan vesszük fel velük a kesztyűt. Elég, ha a két legfontosabb szegmensre, a táplálkozásra és a mozgásra fókuszálunk, és máris kifelé tarthatunk a mély gödörből.
A depresszió sokak számára csupán egy kifejezés arra, ha valaki panaszkodik, kedvetlen, vagy egyszerűen nincs kedve semmihez. Pedig a fogalom maga súlyos betegséget takar, és nem mindegy, hogy felismerjük-e, illetve kezeljük-e időben a tüneteket.
Bár sokáig tabuként kezelték, ma már elfogadott és gyakori dolog, hogy valaki pszichológushoz vagy más terapeutához fordul. Az, hogy ez kinél mikor következik be, változó, ahogy az is, hogy kinek milyen típusú és hosszúságú terápia válik be. Egy biztos: ha úgy érezzük, segítséget kell kérnünk, nem érdemes habozni.
Itt vannak köztünk, élik az életüket, jönnek-mennek, dolgoznak, gyereket nevelnek, bevásárolnak, sokat viccelődnek, és folyamatosan mókáznak, hogy jobb kedvre derítsenek másokat. Pedig lehet, hogy belül velük sincs minden rendben. Mert a mosoly lehet álca is.
A munkavállalók gyakran félnek megosztani a vezetőjükkel a mentális egészségükkel kapcsolatos nehézségeiket, így ezek a problémák elfajulhatnak. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint minden ötödik ember úgy érzi, nem mondhatja el a főnökének, ha túlságosan stresszel a munkahelyén, és a mentális problémával diagnosztizáltak kevesebb mint fele számol be erről a tényről a vezetőjének. De hogyan javíthatnánk ezeken az arányokon?
A legnagyobb művészek állítólag sosem az átlagemberek közül kerülnek ki. Sokkal inkább azok közül, akik a boldogságot csak ritkán érintve, egyfajta lelki hullámvasúton utaznak az életükben. Ugyanakkor a depresszió hajtómotor is tud lenni, még ha a poklok poklát járja is az illető. Nyolc híres művész, akit nem kímélt a mentális kór.
Munkahelyet váltani kicsit olyan, mintha útelágazáshoz érnénk. Dönteni kell: jobbra vagy balra induljunk tovább? Ha nem könnyű a döntés, esetleg hosszúra nyúlik a dilemma, vagy más miatt késlekedünk, könnyen sodródhatunk bele egyfajta depresszív spirálba. Lauter Adrienn tanácsadó szakpszichológust kérdeztük a témában, hogy milyen megküzdési stratégiákat ajánl ezekre az esetekre.
Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, nemcsak fizikai, de mentális jóllét is szükséges, a kettő pedig igen erősen hat egymásra. Mutatjuk, mit tehetünk azért, hogy minél kiegyensúlyozottabbak legyenek a mindennapjaink.
Az év eleji komor hangulat, a januári mélabú már-már természetes jelenség. Az ünnepek elmúltával a szürke hétköznapok újra beköszöntenek, emiatt január első heteiben könnyen ránk törhet a kilátástalanság érzése, ezzel együtt pedig a csillapíthatatlan szomorúság. Talán segít, ha tudjuk, mindezzel nem vagyunk egyedül, néhány hasznos tipp pedig segíthet kilábalnunk a reménytelennek érzett időszakból.
Az egész világot átrendezte a koronavírus, a második hullám idején pedig sokan éreznek eddig soha nem tapasztalt, nagy mértékű fásultságot, enerváltságot és kilátástalanságot. Mi történik velünk, mi ez? Karantén- vagy vírusdepresszió? Szücs Renáta alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus-jelölttel, a Balansz Egészségfejlesztő Központ munkatársával beszélgettünk.
A tél kellős közepén járunk, így nincs mit csodálkozni azon, ha egyre több olyan emberrel találkozunk, akiken a hideg évszak okozta depressziós tüneteket tapasztaljuk, vagy ha mi magunk szenvedünk ezektől. Sajnos az idei téli depresszió erősebb lehet a járvány és az elrendelt korlátozások miatt.
A párkapcsolati pszichológia terén végzett kutatások már számtalan alkalommal bizonyították az összefüggést a depresszió és a párkapcsolati krízis között. Még a legkiegyensúlyozottabb, a legjobban működő párkapcsolat is megváltozhat, ha az egyik félnél fellépnek a depresszió tünetei. Miből ismerhetjük fel a jeleket?
Anyagi helyzettől, foglalkozástól, beosztástól és családi háttértől függetlenül, a stressz valamilyen formában mindenki életének része. De vajon vezethet-e a stressz a depresszió kialakulásához, és mi az a határvonal, amitől már nem stresszről, hanem depresszióról kell beszélnünk?
A maximalizmus könnyen depresszióba kergetheti azokat, akiknek nincs fontosabb annál, hogy még a tökéletesnél is tökéletesebb teljesítményt nyújtsanak. Ugyanis tökéletes teljesítmény nem létezik. Ők mégis egész életükben ezt keresik.
Az biztos, hogy a munkahelyi környezetünk nagyban meghatározza az alaphangulatunkat. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a kollégánk azért halogatja a feladatait és veszíti el a motivációját, mert kialakulóban van nála a depresszió. Lauter Adrienn pszichológussal beszélgettünk a betegség leggyakoribb tüneteiről, és arról, hogyan segíthetünk magunknak és kollégáknak elkerülni vagy épp leküzdeni a depressziót.
A mesterséges intelligencia segítségével sikerült azonosítani azokat a jegyeket az Instagramra feltöltött képeken, amelyek depresszióra utalhatnak. Milyen képek és posztok jellemzik a depresszióban szenvedőket? Honnan lehet felismerni a bajt? Hogyan segíthet a betegeken a digitális technika?
Időnk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ezért korántsem mindegy, hogy ott milyen környezet vagy általános közhangulat vár ránk nap mint nap. Hogyan birkózzunk meg a folyamatos stresszel, vagy szélsőséges esetben hogyan kerüljük el az ezt követő depressziót, hogyan ne váljunk a munkánk rabjává? Cikkünkben ennek járunk utána.
Vége a nyárnak. A nyárnak, amelyet nagy lelkesedéssel megterveztünk, vártunk, majd kiélveztük a szabadság minden pillanatát. Aztán újra munka, de életben tartott minket, hogy a balzsamosan meleg estéken jó volt üldögélni a hangulatos, szabadtéri helyeken egy ital mellett, vagy hétvégén a strandon tovább élvezni a nyarat. Most azonban nyakunkon a hideg, borús őszi napok. Összegyűjtöttünk pár tippet arra, hogy hogyan őrizzük meg jókedvünket és vitalitásunkat az évszakváltással.
A stresszt és a depressziót ugyan modern kori betegségeknek tartjuk, de valójában már az ókorban ismerték őket, például Hippokratész is sokat foglalkozott velük. Kezelésükre évezredeken keresztül ugyanazokat a növényeket használták, méghozzá annyira sikeresen, hogy még a modern kori farmakológia is szívesen fordul ugyanezekhez a módszerekhez. Lássuk, milyen gyógynövények adnak enyhülést több ezer éve a lelki betegségekben szenvedőknek!
