Szerző:
Már csak abból a szempontból is különleges év lesz 2020, hogy a William Gibson – és még sokan mások – által életre hívott cyberpunk stílusnak ez az egyik kulcsfontosságú évszáma, éppen ezért a geekek óriási várakozással tekintenek a rohamos léptekkel közeledő új évre.
A technológia gyorsan változó világa folyamatosan ontja magából az izgalmasabbnál izgalmasabb fejlesztéseket. Lássuk, mi vár minket a cyberpunk évében!
1. Megérkezik az ötödik „gé”
A mobilinternet megjelenése rengeteg ember életét változtatta meg gyökeresen, hiszen ma már akár a vonaton, vagy a kedvenc kávézónkban ülve is folyamatosan rajta tarthatjuk az ujjunkat a világháló ütőerén. Legyen szó közösségi oldalakról, online videojátékokról, vagy épp akár kedvenc zenéink, filmjeink vagy sorozataink streamingjéről, ma már egy belépő kategóriás okostelefonnal is lehetőségünk van minderre.
Ezt az LTE-nek, vagy közismertebb nevén 4G-nek nevezett mobilnetes technológiának köszönhetjük. Ennek elődje értelemszerűen a 3G volt, amely már alkalmas volt egy-egy weboldal megtekintésére, azonban alighanem beleőszültünk volna, ha a legújabb hollywoodi kasszasiker előzetesét ilyen kapcsolaton szerettük volna megtekinteni.
Az 5G ehhez képest szinte feldolgozhatatlan sebességet jelent majd, míg ugyanis a jelenlegi 4G-mobilnet másodpercenként 100 megabit adatátvitelre képes, addig következő generáció már 1 gigabitet tud majd továbbítani ugyanennyi idő alatt. Egy tévésorozat egy-egy epizódja a mai technológiával körülbelül 350 megabyte-ot foglal, míg egy egész estés, Blu-ray felbontású mozifilm körülbelül ennek bő negyvenszeresét, nagyjából 15 000 megabyte-ot. Az 5G sebességét talán a legjobban az szemlélteti, ha elmondjuk, utóbbi alkotást ilyen adatkapcsolat mellett körülbelül 2 perc alatt tudnánk letölteni.
Nem ez azonban az 5G egyetlen előnye, hanem az is, hogy egy-egy szolgáltatási cellában sokkal több készüléket tud majd kezelni, mint a mostani 4G, vagyis a technológia eljövetelével véget érnek azok az idők, amikor nem tudunk ismerőseinkkel kapcsolatba lépni egy zsúfolt fesztiválon, vagy nem tudunk taxit rendelni szilveszterkor. Emellett a különféle szenzorokkal felszerelt okoseszközök, vagyis az úgynevezett Internet of Things működése is hétköznapi valósággá válik a felgyorsuló adatátvitelnek köszönhetően.
2. Vége az unalmas, sík képernyőknek
Persze, amikor a régi, katódsugárcsöves, „doboztévéket” váltották az elegáns, lapos készülékek, még mindenki a modern világot látta ezekben az eszközökben, ma azonban már valódi sci-fiben szeretnénk élni, ahol a kijelzők formáját nem szorítja korlátok közé a technológia fejletlensége.
A 2020-as év egyik legnagyobb durranását a hajlítható kijelzők jelentik majd, sőt, a jövő már idén megérkezik Magyarországra a Samsung Fold nevű okostelefonja képében, amely a világon az elsők között mutatja meg, hogy attól, mert valami kijelző, még nem kell unalmas, merev téglalapnak lennie.
A hajlítható kijelzőkkel pedig egy sor új eszköz és alkalmazási módszer is a kezünkbe kerülhet majd, a természetesebb ergonómiájú okosóráktól és fitneszkarkötőktől kezdve a ruháinkba épített kijelzőkön át egészen akár a bőrünkre helyezhető digitális „tetoválásokig.”
A hajlítható kijelzők pedig többet jelentenek majd annál, mint, hogy a készülékeink kijelzőit fura szögekbe tekerhetjük: a képernyő formájának megváltozása ugyanis kihat majd a digitális tartalmak átalakulására is. Érdemes ezzel kapcsolatban megnézni a Samsung idei fejlesztői konferenciáján, a Samsung Developer Conference 2019-en készült alábbi videót, amelyből azonnal érthetővé válik, hogyan kell majd a digitális felületeknek, de akár a videóknak is alkalmazkodnia a megváltozó formavilághoz.
3. Beszélj hozzám!
Vagyis beszéljünk a gépeinkhez! Míg napjainkban a különféle digitális asszisztensek, de akár egy autó vagy más készülék hangvezérlése is kissé darabosnak hat, mind az általunk kimondott parancsok, mind azok értelmezését illetően, addig 2020-ban megérkeznek majd azok az eszközök, amelyekkel már szinte úgy érthetünk szót, mintha csak egy ismerősünkkel, barátunkkal társalognánk.
A titok nyitját a természetes nyelvi feldolgozás, a Natural Language Processing (NLP) fejlődése jelenti, amely bonyolult algoritmusok által teszi lehetővé a gépek számára az emberi – írott vagy beszélt – kommunikáció könnyebb és gyorsabb értelmezését.
Ilyenre már ma is van példa, a nagy, sokmillió dolláros infrastuktúrával működő mesterséges intelligenciák és kognitív döntéstámogató rendszerek esetén, a technológia fejlődésével azonban az NLP közelebb kerülhet a hétköznapi végfelhasználókhoz is.
4. Látni fognak a gépeink
Természetesen kamerák ma már a legolcsóbb telefonokon és belépő szintű laptopokon is akadnak, ezek azonban még messze vannak attól, hogy a számítógépeink szemei legyenek. Persze, a gépek képesek feldolgozni a digitális jeleket, arra azonban még nem igazán képesek, hogy az emberekhez hasonlóan „első blikkre” felismerjék egy kép minden részletét.
A számítógépes látás, vagyis a computer vision előretörésével azonban ez a múlté lehet. A technológia egyszerűbb formái már ma is elérhetőek, például a digitális kamerák, okostelefonok arcokat érzékelő szoftverei már így működnek, a közeli jövőben azonban a gépek sokat fejlődhetnek a vizuális adatfeldolgozás terén.
Ennek első példái a legújabb autókban figyelhetők meg, létezik ugyanis olyan, éjszakai üzemmód, amikor az autóba épített kamerák a sofőrnél lényegesen hamarabb képesek érzékelni, ha az út szélén gyalogosok – vagy épp kóbor kutyák, erdős részeken szarvasok – sétálnak, kivédve ezzel egy potenciálisan balesetveszélyes helyzetet.
A fejlett számítógépes látás azonban ennél sokkal többre lesz képes, például egy robotporszívó képes lesz elkerülni a féltve óvott családi perzsaszőnyeget, de azt is felismeri majd, ha például a padlón olyan szennyeződés található – például egy vizes, sáros tócsa – amit érdemes elkerülnie, ha nem szeretne rövidzárlatot, és a járólapon sem kenné szét a matériát. Ezzel pedig még mindig csak a felszínt karcolgatjuk, így érdemes lesz árgus szemekkel nézni majd a computer vision témájával foglalkozó híreket is 2020-ban.
5. Különféle valóságok
Nem, most nem a posztfaktuális világ alternatív tényeiről lesz szó, hanem az olyan technológiák beéréséről, mint a virtuális-, a kevert-, illetve a kiterjesztett valóság. Míg a virtuális valóság (VR) ma már létező és elérhető, tény, hogy az 1-2 éve nagy hírveréssel beharangozott VR-szemüvegek és sisakok egyelőre még nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket: a Steam online játékáruház statisztikái szerint ugyanis a játékosok jelentős hányada a kezdeti lelkesedést és próbálgatást követően a fiókba dobja a VR-sisakot, mivel egyelőre még kevés az igazán minőségi tartalom erre a platformra.
Ami a kiterjesztett valóságot, vagyis az augmented reality-t (AR) illeti, pár éve már volt ezzel kapcsolatban egy nagyobb fellángolás, ami főként a Pokémon Go című játék formájában ért el a mainstreambe. A mobileszközök és elsősorban a viselhető (wearable) digitális eszközök fejlődésével azonban a való világra digitális rétegeket ráhúzó megoldások egészen új világot varázsolhatnak majd a szemünk elé.
A mixed reality (MR) a fentiekben tárgyalt AR fordítottjának is tekinthető: míg utóbbinál egy szemüvegen vagy az okostelefon kameráján keresztül nézzük a valóságra rávetített digitális elemeket, addig az MR esetében fizikai valónkban lépünk be egy olyan térbe, ahol kamerák és szenzorok összehangolt munkájának köszönhetően a virtuálisan kivetített világ a mozgásunkhoz igazodva váltakozik, ahogy ez megfigyelhető a francia Théoriz grafikai stúdió különleges MR-szobáját bemutató videón is.
Bár természetesen a technológia világ egy év alatt is óriási változásokon mehet keresztül, már most látszik, hogy ebből a szempontból rendkívül izgalmas esztendő elé nézünk 2020-ban.