Még mindig kevés a válasz
Sigmund Freud óta sokat fejlődött az alvást kutató tudomány, a pszichoanalitikusnak abban mindenesetre igaza volt, hogy az álmok nem a nappali észlelésekhez, sokkal inkább a képzelethez állnak közelebb. Álmodni ugyanis nem más, mint az alvás ideje alatt nem tudatos mentális tevékenységet végezni.
Ma már azt is tudjuk, hogy nyolcórányi alvásból négy és felet álmodással töltünk, amiből jó, ha percekre emlékszünk vissza – bár akadnak, akik még ennyire sem. Fura világ az álmoké.
„Megfigyeltem, fiatalabb koromban többször ébredtem úgy, hogy bevillantak bizonyos álomképek, újabban azonban szinte sosem emlékszem rá, mit álmodtam. A férjem viszont rengeteg álmáról tud beszámolni reggelente, a rémálmoktól kezdve az elhunyt szüleivel való találkozásokon át a saját repülésélményéig. Egy kicsit irigyelem is őt ezekért” – meséli az 55 éves Réka.
Az alváskutatás tehát az elmúlt két évtizedben igen sokat fejlődött. Szakértők már azt is tudni vélik, hogy az alacsony szerotoninszint tehet arról, ha nem emlékszünk az álmainkra, ugyanakkor az álmok szerepéről még mindig aránylag keveset tudunk: miért is vannak, jók-e valamire, vagy csak az agyunkat teszik rendbe az ébren töltött időben megszerzett élmények után? Simor Péter, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Affektív Pszichológia Tanszékének adjunktusa úgy fogalmaz, hogy valóban nehéz meghatározni az álmok szerepét. Véleménye szerint az álmoknak nincs egyetlen kitüntetett funkciója: ha éppen valamilyen érzelmi problémával küzdünk, az álom segíthet annak kezelésében, de hasznos lehet egy-egy probléma megoldásában, illetve megtörténhet az is, hogy ilyenkor az elme csak szabadon játszik.
Többféle teória létezik
Hogy miért lehetnek hasznosak számunkra az álmaink, arról számos teória született már, például a következők:
- Mert az álmok segítenek az emlékek elmélyítésében. E közismert elmélet szerint az álmok segítik a fontos emlékek és ismeretek elraktározását, míg a felesleges információkat kiszűrik az agyból. Egy kutatás bebizonyította, hogy ha valami újat tanulunk és „alszunk rá egyet”, akkor később könnyebben elő tudjuk hívni az információt.
- Mert figyelmeztető jellegük van. Réka elmesélte, hogy a férje egyszer azt álmodta, egy nagy útkereszteződésben autóbalesetet szenvedett. Emiatt a következő hetekben a valóságban is nagyon óvatosan vezetett az utakon. Az persze nem derült ki, hogy ezzel vajon megelőzött-e bármilyen nagyobb bajt, mindenesetre az alváskutatók szerint az álmok olykor hozzásegítenek, hogy valamire felhívják a figyelmünket. Ezen a téren a mai álomszakértők egyetértenek Freuddal és ugyancsak híres kollégájával, Carl Junggal, akik mindketten azt vallották, hogy a tudatalattink az álmok közvetítésével kommunikál velünk. Különösen Jung vélte úgy, hogy álmaink megismerése révén többet tudhatunk meg önmagunkról.
- Mert álmaink a házi terapeutáink is lehetnek. Napközben általában a racionális agyféltekénk irányít, míg álmainkban az érzelmi agyféltekénk rendezheti el azokat a feszültségeket, amelyek napközben keletkeztek bennünk. Álmainkban ezért felbukkanhatnak olyan dolgok is, amiket tudatosan elfojtottunk magunkban. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a korábbi hiedelmekkel ellentétben az álmoknak nincs egységes szimbólumrendszere. Az Ottawai Egyetemen elvégzett vizsgálatok szerint mindenkinél mást és mást jelenthetnek az álmokban megjelenő szimbólumok, ezek ugyanis egyénenként eltérő jelentésűek. Tíz önként jelentkezőt kértek meg, hogy sorolják fel közelmúltbeli álmuk részleteit, majd írjanak egy másik listát arról, hogy aznap mi mindent csináltak napközben. Amikor a nappali tevékenységeket és az álmokat felsoroló listákat mások próbálták meg összepárosítani, kudarcot vallottak. Valószínűleg csak az ismeri fel a kapcsolatot az álombeli részletek és emlékképek, valamint a napi tevékenységei között, aki az adott álmot átélte. Így ma már a szakértők szerint Freud Álomfejtése és Krúdy Gyula Álmoskönyve egyaránt idejüket múlták.
- Mert felkészíthetnek bizonyos helyzetekre. Álmodás közben az amigdala, az agyban az úgynevezett „üss vagy fuss” túlélő ösztönért is felelős terület a legaktívabb. Egy feltételezés szerint azért, mert agyunk álmunkban készít fel bennünket bizonyos helyzetekre, hogy azokkal majd ébren is képesek legyünk megküzdeni. A kutatók eléggé megosztottak e teóriát illetően: egyesek szerint az álmokat felfoghatjuk „edzésként” is a jövőbeni stresszes szituációk feltérképezésére, míg mások úgy vélik, a rémálmok egyáltalán nem rendelkeznek ilyen előnyökkel.
- Mert az álom akár kreatív energiát is adhat. E feltételezés szerint azért álmodunk, hogy ilyenkor kreatív energiák szabadulhassanak fel. Többféle művészeti ág képviselői is arról számoltak be, hogy felébredve egy vers, egy dal, egy forgatókönyv született meg a fejükben, esetleg egy millió dollárt érő nagy ötlet. Ezért is érdemes felébredéskor gyorsan papírra vetni a gondolatainkat, emlékmorzsáinkat az álmainkról, máskülönben néhány pillanat alatt könnyen elfelejthetjük azokat. Kutatók szerint éberen egy bizonyos logika alapján működik a gondolkodásunk, míg álmunkban nincsenek ilyen korlátok, így a kreativitás szabadon szárnyalhat, és emiatt születhetnek ilyenkor akár formabontó ötleteink is.
- Mert a stresszt, a szorongást, a problémákat dolgozhatjuk fel az álmok által. A visszatérő álmok vagy a rémálmok azt jelezhetik, hogy az illető megoldatlan problémával küzd, vagy hogy nem tudott megbirkózni egy múltbéli traumával. Az elhunytakkal való álmok pedig a gyászfolyamat részei lehetnek.
Alvásterapeuták és alváskutatók gyakran ajánlják, hogy vezessünk álomnaplót, amelyből könnyen kiderülhetnek az ismétlődések, összefüggések, esetleg válaszok bizonyos kérdésekre. Sőt, Simor Péter alváskutató szerint hamarosan eljön az idő, amikor már vizualizálni is lehet az álmokat.
„Hiszen amikor álmodunk és bizonyos dolgokat látunk, akkor az agyunkban hasonló folyamatok zajlanak, mint amikor a valóságban is látunk valamit. Mivel a valóságban észlelt képekhez – amelyeket például egy kísérletvezető bemutat a kísérleti személyeknek – agyi aktivációs mintázatok társíthatók, az alvás alatti agyi aktivitás mintázataiból már egyszerű dolgokat ki lehet ’olvasni’. Például azt, hogy az álomban volt egy kulcs, egy férfifej vagy egy városkép. Ehhez pedig már csak egy grafikai szoftvert kell illeszteni, és akkor megjeleníthető lesz az álom akár egy monitoron is” – mondja az alváskutató.