Az emberélet megóvása a drónok legfőbb célja
A hadviselés kezdetétől fogva cél volt, hogy a katonák minél távolabb kerüljenek a közvetlen harci cselekményektől. A lándzsát felváltotta az íj, majd a lőfegyver, a tüzérség, később a repülőgép. Mind ugyanazt a célt szolgálta: az emberi élet megóvását, az ellenség elrettentését, a biztonságosabb távolságból történő hadifölény megszerzését. Ennek az évezredes logikának a legújabb állomása a drón: egy olyan eszköz, amely úgy képes felderíteni, utánpótlást célba juttatni, sőt, akár csapást is mérni, hogy közben minimalizálja a kezelő életének kockáztatását.
A robotika és az automatizálás napjainkra alapjaiban alakította át a haditechnológiai innovációt. Számos, ma már nélkülözhetetlen technológia – az internet, a GPS vagy akár a mikrohullámú sütő – katonai kutatásból indult, majd lassan került át a civil szférába. A drónoknál ez a folyamat éppen fordítva zajlott: a civil piac adott teret a fejlesztésnek, ami nagyon rövid idő alatt roppant látványos fejlődést eredményezett. A védelmi ipar ezért szinte kész terméket kapott, amelyet könnyen és rövid idő alatt integrálhatott a haditechnikai arzenálba. Mára a gyors fejlődésnek köszönhetően a drónok a modern hadviselés egyik legmeghatározóbb eszközévé váltak, amint azt több harcszíntér is nap mint nap bizonyítja szerte a világban.
Nem csupán repülő kamerákról van szó
A drón önmagában nem több, mint egy hordozóplatform. Balogh Emese, a 4iG Space and Defence légi szegmens üzletfejlesztési vezetője szerint a repülő eszköz igazi értéke abban rejlik, hogy milyen hasznos terhet – kamerát, elektronikai harcberendezést vagy akár fegyvert – képes magával vinni, célba juttatni. A felderítő drón például hatalmas mennyiségű képi és szenzoradatot gyűjt, amelyet a sikeres művelet érdekében közel valós időben kell feldolgozni. Emberi erővel szinte lehetetlen vállalkozás a döntéshozók számára összegzett, értékelhető információ, vagyis az adott harci helyzet pontos leírásának villámgyors előállítása. A munkát ezért egyre inkább mesterséges intelligencia végzi, amely a begyűjtött adatokat osztályozza, elemzi, majd azok alapján javaslatokat tesz az operátornak.
Balogh Emese, a 4iG Space and Defence Technologies légi szegmens üzletfejlesztési vezetője
4IG
Az MI a navigációban is egyre inkább kulcsszerephez jut. Egy autonóm drón ma már képes egy előre megtervezett útvonalat külső irányítás nélkül végig követni. Akár önműködően felszáll, repülve eléri a célterületet, ahol végrehajtja a feladatát, és csak akkor kommunikál, ha eléri a kitűzött célt. Ez nemcsak az operátor védelmét növeli – mivel így nehezebb bemérni a földi irányítóállomást –, hanem a drón védelmi célú felderítését, zavarását és ártalmatlanítását is megnehezíti.
Az autonóm módon repülő és feladatokat végző eszközök képfeldolgozás alapján azonosítják a célpontokat. Csak ekkor, a fegyveres beavatkozást közvetlenül megelőzően létesítenek kapcsolatot a kezelővel, aki döntést hoz a beavatkozásról. Autonóm csapásmérésre ugyanis jelenleg azokban a szövetségi rendszerekben, melyeknek Magyarország is tagja, nem nyílik jogi lehetőség. Például az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) 2025 januárjában jóváhagyott APAS terve („Action Plan on Autonomous Systems”) nem támogatja a halálos autonóm fegyverrendszerek alkalmazását.
A Magyar Honvédségnél ennek megfelelően szabályozott folyamat írja elő, ki és milyen körülmények között adhat tűzparancsot. Az emberi élet kioltására is alkalmas beavatkozás ugyanis nemcsak jogi, hanem morális kérdés is, melynek felelősségét a drón operátora viseli.
ProTAR drónok
4IG
Drónok a civil gazdaságban
Mivel a drónképesség kiépítése és fenntartása drága, egyre több vállalat szolgáltatásként veszi igénybe a technológiát. Ennek keretei között nem szükséges saját drónflottát fenntartani, elég szerződni egy szolgáltatóval a konkrét projektre. A drone-as-a-Service lehetőség igénybevételével a megrendelőt nem terhelik a fejlesztéssel, üzemeltetéssel, karbantartással kapcsolatos feladatok.
Nem csak az alacsonyabb költségekkel érdemes számolni, hanem a légiforgalmi szabályozás szigorával is. A szolgáltatásként igénybe vett drónrepülésekhez nem a megrendelőnek kell gondoskodnia az olyan szabályok betartásáról, engedélyek beszerzéséről, mint amilyen például a látótávolságon kívüli repüléshez szükséges SORA (Specific Operations Risk Assessment).
A fejlődés következő lépcsőfoka a drónforgalom-szervező rendszerek (UTM – Unmanned Traffic Management) bevezetése, amely révén a repülő eszközök pozíciója valós időben láthatóvá válik a légiforgalmi rendszerben. Ez biztonságosabbá teszi a műveleteket, megelőzi az ütközéseket és megnyitja az utat a tömeges drónhasználat előtt. Jelenleg az alacsony légtér szinte láthatatlan: nincsenek kötelező repülési tervek, a felhasználók nem kötelesek pozíciós adatokat közölni. Az UTM terjedése felgyorsíthatja a jogszabályi változásokat, ami robbanásszerű növekedést hozhat a drónműveletek számában.
Magyarország helyzete és lehetőségei
A hadiipari szereplők számára a drónok azért is vonzóak, mert a technológiai és pénzügyi belépési küszöb alacsonyabb a hagyományos haditechnikai eszközökhöz képest. A 4iG Space and Defence például a 150 kg alatti (NATO besorolás szerint class I-es) drónok fejlesztésében és gyártásában komoly kapacitással rendelkezik, a nagyobb kategóriákhoz pedig nemzetközi partnerségeket alakít ki, amelyek révén hazai gyártás, lokalizáció és rendszertámogatás valósulhat meg.
A cél egy teljes drónos ökoszisztéma létrehozása. A vállalat ezért nemcsak az eszközfejlesztésben érdekelt, hanem a jogi, infrastrukturális és képzési környezet formálásában is, például dedikált tesztzónák létrehozásával. A jövő tehát nemcsak a hadviselésben, hanem a gazdaságban is a drónoké.
A tartalom a 4iG Space and Defence Technologies támogatásával, a HVG BrandLab közreműködésével készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
