Egy kanapét tíz év múlva lecserélünk. A falat átfestjük, a konyhát átalakítjuk, még a nyílászárókhoz is hozzányúlhatunk. Egy családi ház gépészete azonban más kategória: ha jól tervezzük meg, évtizedeken keresztül meghatározza az otthon komfortját és energiafelhasználását.
Miért lett ennyire fontos a hőszivattyú?
Ma már egyre kevésbé csak az a kérdés egy építkezés vagy nagyobb felújítás során, hogy milyen kazánt válasszunk. Sokkal inkább az: szükség lesz-e egyáltalán hagyományos kazánra?
A változás mögött nem pusztán divat áll. Az energiaárak kiszámíthatósága, az energiahatékonyság, az otthonok nyári hűtési igényének növekedése és az európai épületenergetikai szabályozás ugyanabba az irányba tereli a piacot: olyan házak felé, amelyek egyre kevesebb energiából biztosítanak magas komfortot.
A gázkazán földgázt éget el azért, hogy hőt állítson elő. A hőszivattyú ezzel szemben elsősorban nem előállítja, hanem áthelyezi a környezetben rendelkezésre álló hőt. Egy levegő-víz rendszer például a kültéri levegő energiáját hasznosítja, majd azt az épület vízkörös fűtési rendszerének adja át.
Ehhez természetesen elektromos energiára is szüksége van, de éppen itt rejlik a technológia egyik fontos előnye. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint egy tipikus háztartási hőszivattyú COP-értéke körülbelül 4 lehet, vagyis megfelelő körülmények között egységnyi felhasznált villamos energiával nagyjából négyszer annyi hőenergiát képes biztosítani. Az IEA a jelenlegi hőszivattyúkat energiahatékonyság szempontjából három-ötször hatékonyabbnak írja le a földgázkazánoknál.
A tényleges fogyasztás persze házanként jelentősen eltérhet. Számít az épület mérete, hőszigetelése, a kívánt belső hőmérséklet, az időjárás, a hőleadó rendszer és maga a berendezés is.
Ezért a jó kérdés nem az, hogy „mennyit fogyaszt egy hőszivattyú?”, hanem az, hogy az adott épülethez milyen hőszivattyús rendszert érdemes tervezni.
Egy berendezés a kazán és a klíma helyett?
A modern otthonok gépészetének egyik furcsa ellentmondása, hogy gyakran több különálló rendszerrel próbálunk ugyanarról gondoskodni. Télen dolgozik a kazán, nyáron bekapcsoljuk a klímát. A használati meleg vizet ismét egy másik készülék állítja elő.
Egy megfelelően kialakított hőszivattyús rendszer ezzel szemben fűteni, hűteni és használati melegvizet készíteni is képes. Ez nem jelenti azt, hogy minden házban egyszerűen leszerelhető a kazán és a klíma, majd a helyükre betehető egyetlen doboz. Hűtéshez például megfelelő hőleadó rendszerre – például fan-coilra vagy erre alkalmas felülethűtésre – van szükség. A rendszer egészét kell együtt megtervezni.
Új ház esetében azonban éppen ez az egyik legnagyobb lehetőség: nem kell a régi gépészeti logikához alkalmazkodni. Már az épület tervezésekor összehangolható a szigetelés, a padló- vagy felületfűtés, a hűtés, a használati melegvíz-előállítás és az intelligens szabályozás.
https://www.youtube.com/watch?v=lOeV3vVhjKg
A jó hőszivattyú valójában nem a hőszivattyúval kezdődik
A technológia körül az egyik leggyakoribb félreértés, hogy elegendő kiválasztani egy megfelelő teljesítményű hőszivattyút.
Valójában egy energiahatékony rendszer inkább egy képlethez hasonlít:
jó épületburok + pontos hőigényszámítás + megfelelő hőleadók + helyesen méretezett hőszivattyú + intelligens szabályozás = komfortos és hatékony otthon
A szigetelés különösen fontos. Az IEA elemzése szerint hőszivattyú rosszabbul szigetelt épületben is működhet, de egy jól szigetelt otthon kisebb fűtési teljesítményt igényel, így kisebb berendezés is elegendő lehet, amelynek üzemeltetése is kedvezőbb.
Ez az oka annak is, hogy felújításnál nem mindig maga a készülék az első kérdés. Először azt kell megvizsgálni, milyen állapotban van az épület, mekkora a hővesztesége, és milyen hőmérsékletű vízzel működik a meglévő fűtési rendszer.
A régi mondás, miszerint hőszivattyú kizárólag új építésű, padlófűtéses házban működik, ma már túlzott leegyszerűsítés. Léteznek magasabb előremenő vízhőmérsékletre képes berendezések is, ezért bizonyos korszerűsített, radiátoros épületekben szintén lehet reális alternatíva.
A Wagner Solar kínálatában többek között a Panasonic hőszivattyús megoldásai is elérhetők, így új építésű otthonokhoz és korszerűsítés előtt álló ingatlanokhoz is az épület adottságaihoz igazodó rendszer választható.
És mi történik a rezsivel?
A hőszivattyúval kapcsolatban két szélsőséges állításba is könnyű belefutni. Az egyik szerint szinte ingyen fűt, a másik szerint a magas villamosenergia-fogyasztás miatt biztosan drága. Egyik sem általánosítható.
A beruházás gazdaságosságát a ház energetikai állapota, a rendszer hatásfoka, a méretezés, a család fogyasztási szokásai és az elérhető villamosenergia-tarifák együtt határozzák meg.
Magyarországon különösen fontos tényező a H tarifa, amelyet meghatározott feltételeknek megfelelő hőszivattyús és megújulóenergia-rendszerekhez lehet igénybe venni. Az MVM tájékoztatása szerint a tarifa október 15. és április 15. között érhető el, külön mért áramkörrel, a szükséges műszaki feltételek teljesülése esetén.
A hosszú távú gondolkodás másik előnye, hogy az elektromos alapú épületgépészet később más energetikai megoldásokkal is összekapcsolható. A hőszivattyú mellé kerülhet napelemes rendszer, energiatároló vagy intelligens energiavezérlés is.
Így már nem különálló készülékekben, hanem egy egymással kommunikáló otthoni energiarendszerben érdemes gondolkodni.
„A hőszivattyúval a családok kezébe adjuk a kontrollt: nincs többé gázszámla, egyetlen tiszta rendszer megoldja a fűtést, a nyári hűtést és akár a melegvízkészítést is. A Wagner Solarnál azon dolgozunk, hogy ez a modern technológia bárki számára elérhető és kényelmes napi valóság legyen."
Házi Ádám – a Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezetője
A teljes gázszámla természetesen akkor szűnhet meg, ha az ingatlan a fűtésen kívül más célra – például főzésre – sem használ földgázt.
A következő évtizedek házait már más szabályok szerint tervezzük
Van még egy szempont, amelyet egy 20–30 évre tervezett otthonnál nem érdemes figyelmen kívül hagyni: az épületenergetikai követelmények folyamatosan szigorodnak.
Az Európai Unió felülvizsgált épületenergetikai irányelve alapján 2030-tól minden új épületnek zéró emissziós épületként kell megvalósulnia, bizonyos kivételek mellett. Ennek egyik követelménye, hogy az épület helyben ne okozzon fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid-kibocsátást. Az Európai Bizottság a hőszivattyúk által hasznosított környezeti hőt is a zéró emissziós épületek lehetséges tiszta energiaforrásai között említi.
Ez nem azt jelenti, hogy holnaptól minden magyar családi házból ki kell szerelni a gázkazánt., azt viszont jól mutatja, merre halad az épületgépészet.
Ha pedig egy házat több évtizedre tervezünk, érdemes nem csupán a jelenlegi, hanem a várható jövőbeli követelményekkel is számolni.
Nem készüléket, hanem rendszert érdemes választani
A hőszivattyús átállásnál ezért talán a legfontosabb tanács, hogy ne egy katalógusból kiválasztott géppel kezdjük a tervezést.
Más rendszer kell egy új, jól szigetelt, padlófűtéses 120 négyzetméteres házhoz, és más egy húszéves, radiátoros épület korszerűsítéséhez. Számít a család létszáma, a melegvíz-fogyasztás, a nyári hűtési igény, a rendelkezésre álló villamos teljesítmény és még a kültéri egység elhelyezése is.
A Wagner Solar komplex energetikai és gépészeti rendszerben kezeli a kérdést: a megfelelő technológia kiválasztásától és méretezésétől a kivitelezésig az adott ingatlan adottságaira építve lehet kialakítani a megoldást. A cég saját referenciaanyagában például olyan családi házat is bemutat, ahol levegő-víz hőszivattyú biztosítja az épület fűtését és használati melegvíz-ellátását.
Egy modern otthon értékét ugyanis egyre kevésbé csak az határozza meg, milyen szép a nappali vagy mekkora a terasz. Az is számít, mennyi energiából és milyen kiszámíthatóan lehet benne komfortosan élni.
Ebben az értelemben a hőszivattyú nem egyszerűen a gázkazán modernebb alternatívája, sokkal inkább egy olyan energetikai alap, amelyre a fűtés, a hűtés, a melegvíz-ellátás és később akár egy komplex, részben saját energiára támaszkodó otthon is felépíthető.
A tartalom a BP Digital megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készült, létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
