A perselyben jó helyen van – vagy mégsem?
Az utóbbi években egyre több bank és fintech szolgáltató kínál már ügyfeleinek perselyeket vagy zsebeket: ezek tulajdonképpen a folyószámlánkon kívüli alszámlák, ahová különböző pénzösszegeket utalhatunk, amelyeket megtakarítási céllal különítünk el. Sokaknál bevett gyakorlat, hogy így tesznek félre a nyaralásra vagy így gyűjtenek más, belátható idejű célokra, esetleg így próbálják meg megakadályozni azt, hogy a szükségesnél többet költsenek, és ami bekerül a perselybe, az ott is maradjon. De vajon azok, akik ezt a megoldást választják, valóban nem nyúlnak hozzá ezekhez az összegekhez?
A persely és a különböző zsebek jó megoldást kínálhatnak a hétköznapokra pénzügyeink rendszerezéséhez, de ha valódi megtakarításokban gondolkodunk, akkor korántsem ez a jó választás. Habár ezekhez az alszámlákhoz bármikor hozzá lehet nyúlni, és sokak számára ez egyfajta biztonságérzetet ad, sajnos épp ez az egyik legnagyobb hátránya is – ami bekerül, az ugyanolyan könnyen ki is vehető.
Ha jobban belegondolunk, akkor ez a megoldás csupán látszatmegtakarítás, hiszen a pénzünk nem dolgozik az adott alszámlán, csak éppen átkerült oda. A perselyben vagy zsebekben tartott összeg nem kamatozik, az infláció pedig mindeközben folyamatosan csökkenti vásárlóerejét. Az egyszerű hozzáférés kísértése miatt pedig nagyon könnyen elcsábulhatunk, így az ezekben félretett pénz egyetlen mozdulattal elkölthető.
Miért választják mégis sokan ezt a megtakarítási formát? Egyrészt azért, mert nehezebben viseljük egy befektetés átmeneti értékcsökkenését, mint a bankszámlán lévő pénz lassú értékvesztését. A befektetés vesztesége azonnal látható, az infláció hatása viszont kevésbé érzékelhető: az egyenleg változatlan, miközben a pénzünk egyre kevesebbet ér. Másrészt a már említett könnyű hozzáférés biztonságérzete is sokak számára megnyugtatóbb: még ma is sokan gondolják azt tévesen, hogy ha néhány évre befektetnek egy összeget, akkor ahhoz a futamidő alatt nem nyúlhatnak hozzá, vagy ha mégis erre kényszerülnek, akkor azt csak jelentős veszteséggel tehetik meg.
Így lehet sokkal okosabban csinálni
A pénzügyi tudatosság következő lépcsőfoka ezért az, hogy a hosszabb távra félretett pénzünket megfelelő eszközökben dolgoztatjuk. Erre lehet megoldás a tartós befektetési számla, vagyis a TBSZ. Ez önmagában nem befektetés, hanem egy kedvezményes adózást biztosító számlakonstrukció: a betéti TBSZ-en lekötött betét tartható, az értékpapíros TBSZ-en pedig részvények, kötvények és befektetési alapok helyezhetők el. A hozamot a számlán tartott betét vagy befektetés termeli, a számlát pedig banknál vagy befektetési szolgáltatónál lehet megnyitni, minimális induló, 25 ezer forintos befizetéssel. Így ha jobban megnézzük, akár saját, eddig perselyekben vagy zsebekben tárolt kis összegű befizetésink is más megvilágításba kerülnek.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Nézzük Anna példáját, aki egy nagyobb utazásra gyűjt, és havonta 50 ezer forintot tud félretenni. Öt év alatt így összesen 3 millió forintot takarít meg. Ha ezt egy kamatot nem fizető perselyben tartja, öt év múlva is ennyi pénze lesz, ám évi 4 százalékos infláció mellett ez már csak körülbelül 2,47 millió forint mai vásárlóerejének felel meg.
Mi történik, ha Anna inkább TBSZ-re teszi a pénzét? Tegyük fel, hogy 2026-ban nyit egy számlát, és abban az évben havonta 50 ezer forintot fizet be, összesen 600 ezret. Ha ezt befekteti, és a pénze átlagosan évi 6 százalékot hoz, a számlán 2031 végére körülbelül 825 ezer forint gyűlhet össze. Ezt öt év után már adómentesen felveheti. Ha továbbra is befektetve hagyja, a hozam pedig változatlan marad, újabb öt év alatt akár 1,10 millió forintra is nőhet az összeg.
Anna azonban nem fizethet be újabb pénzt a 2026-os TBSZ-re a következő években. Ha továbbra is havonta szeretne megtakarítani, minden évben új számlát kell nyitnia. Ezt hívják gördülő TBSZ-nek: 2026-ban elindítja az elsőt, 2027-ben a másodikat, és így tovább. Ha mindegyik számlán ugyanúgy évi 6 százalékos hozammal számolunk, 2030 végére az öt számlán együtt körülbelül 3,47 millió forint lehet. Ha Anna ekkor lezárja az első négyet, a hozamuk után összesen mintegy 97 ezer forint adót fizet, így a teljes megtakarítása – az ötödik, még nyitva hagyott számlával együtt – körülbelül 3,38 millió forint lesz. A számlák különböző időpontokban érik el az adómentes felvétel lehetőségét.
Az is előfordulhat, hogy Annának hamarabb kell a pénz. Ha például a 2026-os TBSZ-t már 2028 végén feltöri, a számlán addigra összegyűlt, körülbelül 693 ezer forintból a 600 ezer forint feletti hozam után 28 százalék adót kell fizetnie. Így nagyjából 667 ezer forint marad nála.
A példa nem ígéret: a befektetések értéke csökkenhet is, a TBSZ ugyanis nem garantálja a tőkét, a költségek pedig mérséklik a hozamot. Ezért a váratlan kiadásokra szánt tartaléknak továbbra is könnyen hozzáférhetőnek kell maradnia. De a hosszabb távon nélkülözhető pénznél viszont érdemes különbséget tenni a félretétel és a vagyonépítés között. A persely jó eszköz a megtakarítási szokás kialakítására, de önmagában nem oldja meg, hogy a pénzünk megőrizze, sőt növelje a vásárlóerejét.
A tartalom a HOLD Alapkezelő Zrt. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.