 © Autómenedzser |
Egyelőre még tisztázatlan, hogy a szabályozás milyen hatással lesz a levegő minőségére. Ám az már biztos, hogy a szabály megszegésének igen komoly anyagi vonzata lesz a vezetők számára.
Egy évvel ezelőtt elsőként csak három német város – Berlin, Hannover és Köln – csatlakozott ahhoz az elképzeléshez, hogy a belső kerületeket környezeti zónákra osszák. Eszerint a szabályozott katalizátor nélküli benzines autók, illetve az idősebb dízelmodellek, amelyek nem teljesítik az Euro 2-es kibocsátási normát (NOx 0,9 gramm/kilométer, PM - szálló por - 0,1 gramm/kilométer) nem mehetnek be ezekbe a kerületekbe. Időközben aztán további 29 város követte a példát, így mára már több millió autósnak korlátozzák a közlekedési szabadságát Németországban. A szigor nem csupán a németekre vonatkozik, hanem bárkire, így a magyar autósokra is.
 Berlin |
Bár az eredmények homályosak, az biztos, hogy a szabályozás már most több milliárd eurót emésztett fel. A Duisburg-Essen-i egyetem számításai szerint az akció eddig 12,1 milliárd euróba került. Hiszen csak a zöld (mindenhová bemehet), sárga (csak bizonyos körzetekbe mehet be) és piros matricák (semmilyen környezetvédelmi tilalom alá eső zónába nem mehet be) elhelyezése az autókon – átvizsgálás után – 79 millió euróba került. És ez még nem a vége, hiszen a tartományokban eddig csak az autósok kétharmada jelentkezett a matricákért.
A lakosság tájékoztatásáért, a tanácsadásért és az adminisztrációs költségekért a városok 20 (Hannover és Köln) és 600 (Berlin) euró közötti összeget számolnak fel autósonként. Ehhez képzett szakemberekre is szükség van, akiknek a bére összesen 10,6 millió euró körül mozog. Kölnben például emiatt nyolc embert kellett felvenni a városházára. Mannheimban pedig a 120 környezetvédelmi tábláért 200 ezer eurót kellett elkülöníteni a költségvetésből.
A legnagyobb összeg mégis az a becslések szerint 12,1 milliárd euró vagyoni veszteség, amely közel 7 millió német autóst érint. Azok az autók ugyanis, amelyeknek nincs matricájuk, átlagban 2000 eurót veszítenek értékükből. A piros matricások 1500 euróval, a sárgák pedig 100 euróval érnek kevesebbet.
Hónapról hónapra nő a zóna (Oldaltörés)
 Németország kizöldül |
A városok vezetése és a német autóipar azt reméli, hogy a sárga és piros matricával megbélyegzett „büdös” autókat hamarosan új, vagy fiatalabb használt járműre cserélik a tulajdonosaik. Így az autóipari forgalom is növekedni fog. Szerintük ugyanis nemcsak a gazdasági világválság és a csökkenő bevételek, fizetések miatt vesznek kevesebb autót az emberek. Ennek pszichológiai okai is vannak: a frusztrált dízelautó-tulajdonosok nem hajlandóak semmit tenni, hiszen nem tudják, a jövőben milyen megszorítások várnak még rájuk. Ráadásul ezzel a rendszerrel már sokat veszített autójuk az értékéből, tehát nem éri meg nekik most eladni. Hiába kapnak kb. 100 eurós adókedvezményt, ha új autót vásárolnak, amennyiben a végén 1000-2000 eurót is veszítenek, ha eladják régi dízelüket.
Ha pedig nemcsak a személyautókat nézzük, hanem a haszongépjárműveket is, akkor a teljes kár még magasabbra szökhet. Ettől kezdve ugyanis nemcsak a kisiparosok és kisvállalkozások kerülhetnek az anyagi csőd szélére, mert az öreg transzporterük nem kapta meg a matricát. Hanem azok a cégek is, amelyek a helyi forgalomba állították speciális járműveiket: például italszállítók, építkezéseken használt járművek, mozgó daruk. Ezeket ugyanis nagyon drága lenne ellátni a szükséges részecskeszűrőkkel. Egy nagy teherautónál ez az összeg 5-15 ezer euró között van.
A berlini közlekedési vállalat igyekszik jó példát mutatni, 800 autóbuszukat felszerelték koromszűrővel. A beruházás közel 4,4 millió euróba került. Az adófizetők pedig majd gondoskodnak arról, hogy a városi cég ne menjen tönkre.
Az előzetes számítások szerint a rendszer környezetvédelemre gyakorolt kedvező hatása – ha egyáltalán van ilyen – igen elenyésző, ha a gigantikus kiadásokhoz mérjük. A tavalyi adatokat nézve egyelőre nem mutatható ki jelentős eltérés a károsanyag-koncentráció tekintetében. Jürgen Resch – a környezetvédelmi intézet (DUH) vezetője – elismerte: a korlátozásoknak egyelőre nem mutatható ki a pozitív hatása. Csak néhány év múlva derül ki, milyen hatással volt az intézkedés a környezetre. Hiába csökken a mért érték, az még nem jelent semmit: 2007-ben például – amikor még nem voltak a zónák – a szálló por koncentrátumának értéke 35 napon lépte át a megengedett 50 mikrogramm/ köbméterenkénti határt. Pedig összesen 385 ponton mérték. Egy évvel korábban 99 nap volt ilyen. A 2008-as adatok összesítése március közepére várható.
Környezetvédelmi zónák Németországban01.01.2008 | Berlin, Hannover, Köln |
12.01.2008 | Dortmund (Brackeler Straße) |
01.03.2008 | Ilsfeld, Leonberg, Ludwigsburg, Mannheim, Reutlingen, Schwäbisch-Gmünd, Stuttgart, Tübingen |
01.08.2008 | Pleidelsheim |
01.10.2008 | Bochum, Bottrop, Dortmund, Duisburg, Essen, Frankfurt/Main, Gelsenkirchen, Mülheim an der Ruhr, München, Oberhausen, Recklinghausen |
01.01.2009 | Augsburg, Bremen, Herrenberg, Karlsruhe, Nürnberg, Pforzheim, Ulm |
| 15.02.2009 | Düsseldorf |
01.01.2010 | Dresden, Freiburg (Breisgau), Heidelberg, Mühlacker |
04.01.2010
| Osnabrück
|
Nincs dátum | Braunschweig, Darmstadt, Gera, Jena, Leipzig, Magdeburg, Neu-Ulm, Pfinztal, Regensburg, Ruhr-vidék |
