Nyaraljon izgalmasabban, mint Orbán Viktor a távoli horvát szigeten, delfinekkel és földalatti labirintussal
Bemutatjuk Lastovót, ahol nem csak a föld felett, hanem alatta is lehet túrázni.
Hogy sikeresen-e, az már más kérdés. Ha a hatóságok teszik fel maguknak a kérdést, akkor valószínűsíthetem, hogy igen a válasz, hiszen több forrásból is lehetett már korábban olvasni, hogy milyen összegű pénzek folytak be eddig a közigazgatási bírságokból.
Ha nap mint nap autóba ülő állampolgárnak tesszük fel a kérdést, akkor már más a helyzet, hiszen rengetegen ellenzik a bírságolás ezen formáját, módját. Véleményem szerint itt a módja szón van a hangsúly, hiszen azzal nincsen semmi baj, amikor a rendőrség egy általános iskola környékén méri a sebességet, teszem azt a 30 kilométer/órás sebességkorlátozó jelzőtábla hatálya alatt. Ezzel mindenki egyetért, senki se száguldozzon egy általános iskola, vagy éppen egy középiskola környékén, ahol igencsak magas a baleset bekövetkezésének kockázata. Azzal viszont már baj van, ha a hatóság egy-egy olyan helyen “bújik” el, ahol a sebességmérésnek semmi, de semmi értelme nincsen, például kint felejtett 20-30-40 kilométer/óra korlátozó jelzőtábla hatálya alatt.
Semmilyen baleseti kockázat nincsen az adott helyen, de beállnak mérni sebességet, értelmetlenül. Így sajnos az állampolgárok részére nem azt a látszatot fogja kelteni a hatóság munkája, hogy “Na, helyes, nagyon jó helyen állnak ki sebességet mérni, így kell ezt, vigyáznak ránk”, hanem éppenséggel az ellentettjét: “miért állnak itt, és itt? Pénzbeszedés”. Természetesen most jöhet azonnal az ellenreakció, hogy a sebességhatárokat igenis be kell tartani. Igen be, én is ezen a véleményen vagyok, de a sebességhatárok meghatározásnál vegyük figyelembe az adott helyszínt, hogy milyen a baleseti kockázat, vagy éppen a kint felejtett jelzőtáblákat a közútkezelő azonnal szedje be, ha már nincsen szükség azokra. Aki ilyen helyre küldi ki az alárendeltségébe tartozó emberét (vagy éppen a traffipaxos saját elhatározásából) sebességet mérni, az gondolkozzon el, hogy ő betartaná-e az adott körülmények között a sebességhatárokat. 95 százalékban biztos vagyok benne, hogy nem lenne a válasz.
Vagy rendben van, álljanak ki ilyen helyre sebességet mérni, de akkor helyezzenek ki ilyen helyre egy jól látható, mobil jelzőtáblát, hogy “Radar control“, vagy éppen “Sebességmérés”, de ne bújjanak be egy autókereskedésbe sebességet mérni, azt a látszatot keltve, hogy a sebességmérő autó egy eladó kocsi, vagy éppen egy parkolóba. A KRESZ januári változásával a jogalkotó megadta a sebességmérő járműveknek azt a privilégiumot, hogy akár tiltott helyen megállva mérjenek sebességet, a közúti forgalmat nem akadályozva.
A cikk folytatása a JogiQ blogon.
Ha nap mint nap autóba ülő állampolgárnak tesszük fel a kérdést, akkor már más a helyzet, hiszen rengetegen ellenzik a bírságolás ezen formáját, módját. Véleményem szerint itt a módja szón van a hangsúly, hiszen azzal nincsen semmi baj, amikor a rendőrség egy általános iskola környékén méri a sebességet, teszem azt a 30 kilométer/órás sebességkorlátozó jelzőtábla hatálya alatt. Ezzel mindenki egyetért, senki se száguldozzon egy általános iskola, vagy éppen egy középiskola környékén, ahol igencsak magas a baleset bekövetkezésének kockázata. Azzal viszont már baj van, ha a hatóság egy-egy olyan helyen “bújik” el, ahol a sebességmérésnek semmi, de semmi értelme nincsen, például kint felejtett 20-30-40 kilométer/óra korlátozó jelzőtábla hatálya alatt.
Semmilyen baleseti kockázat nincsen az adott helyen, de beállnak mérni sebességet, értelmetlenül. Így sajnos az állampolgárok részére nem azt a látszatot fogja kelteni a hatóság munkája, hogy “Na, helyes, nagyon jó helyen állnak ki sebességet mérni, így kell ezt, vigyáznak ránk”, hanem éppenséggel az ellentettjét: “miért állnak itt, és itt? Pénzbeszedés”. Természetesen most jöhet azonnal az ellenreakció, hogy a sebességhatárokat igenis be kell tartani. Igen be, én is ezen a véleményen vagyok, de a sebességhatárok meghatározásnál vegyük figyelembe az adott helyszínt, hogy milyen a baleseti kockázat, vagy éppen a kint felejtett jelzőtáblákat a közútkezelő azonnal szedje be, ha már nincsen szükség azokra. Aki ilyen helyre küldi ki az alárendeltségébe tartozó emberét (vagy éppen a traffipaxos saját elhatározásából) sebességet mérni, az gondolkozzon el, hogy ő betartaná-e az adott körülmények között a sebességhatárokat. 95 százalékban biztos vagyok benne, hogy nem lenne a válasz.
Vagy rendben van, álljanak ki ilyen helyre sebességet mérni, de akkor helyezzenek ki ilyen helyre egy jól látható, mobil jelzőtáblát, hogy “Radar control“, vagy éppen “Sebességmérés”, de ne bújjanak be egy autókereskedésbe sebességet mérni, azt a látszatot keltve, hogy a sebességmérő autó egy eladó kocsi, vagy éppen egy parkolóba. A KRESZ januári változásával a jogalkotó megadta a sebességmérő járműveknek azt a privilégiumot, hogy akár tiltott helyen megállva mérjenek sebességet, a közúti forgalmat nem akadályozva.
A cikk folytatása a JogiQ blogon.
