Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Ez azért kiemelkedően fontos, mert bármennyire is furcsán hangzik a megjelölés, de jogi értelemben a gépjármű veszélyes üzem. A veszélyes üzem üzemben tartója pedig fokozott felelősséggel tartozik a másnak okozott károk megtérítése vonatkozásában.

A biztosítónak a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben kell tájékoztatnia a fogyasztót a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - a díjtarifa szerint várható díjról.

A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. Felmondásunkat közölhetjük írásban, vagy szóban a biztosító ügyfélszolgálatán. Az első esetben figyeljünk oda, hogy postán ajánlott levél formájában tértivevénnyel adjuk fel nyilatkozatunkat, a postai feladóvevényt és a levél fénymásolatát gondosan megőrizve, fax esetén pedig az átviteli jelentést őrizzük meg. Szóban közölt felmondás esetén is kell, hogy nyoma maradjon szándéknyilatkozatunknak, így végső soron kérjük az írásos jegyzőkönyv rögzítését.

Az előző biztosító kockázatviselése a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg. Fontos tudni, hogy a korábbi biztosító köteles a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről, és a megszűnt szerződés bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

Új biztosítás megkötésekor jó ha tudunk róla, hogy az üzembentartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így  biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

A korábbi években megszokott szabályozás jelentős mértében átalakult, így fontos, hogy tisztában legyünk a főbb változásokkal:
• Üzembentartónak elsődlegesen a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja) minősül és csak ennek hiányában a tulajdonos.
• Bővült a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésére kötelezettek köre (így például quad esetében is kötelezővé válik)
• A naptári évforduló szerinti biztosítóváltás korábbi rendszere átalakult, a biztosítóváltás lehetősége a szerződéskötéstől számított évfordulóhoz, nem pedig előre meghatározott hónapokhoz igazodik.
• Biztosítóváltás esetén az a díj irányadó, amely a biztosítási tartam kezdőnapján érvényben van.
• A biztosított a bekövetkező káreseményt köteles bejelenteni a biztosítójánál öt munkanapon belül, a korábbi nyolc nap helyett.
• A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni vagy indoklással ellátott választ adni.
• Növekedett a díjnemfizetés esetére meghatározott türelmi idő hatvan napra.
• A helytállási kötelezettség mértéke annyiban változott, hogy 2010. január 1-jétől a személyi sérülés miatti károk esetén a helytállási kötelezettség mértéke 1600 millió forint összeghatárra emelkedik.